Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Schoen Arnold: A pesti szervitatéri Mária-szobor 157-164
164 DR. SCHOEN ARNOlvD jegyei, jellemzésben s fölfogásbeli vonásai, nemkülönben tartalmi megoldásai élénk rokonságot mutatnak a szervitatéri Mária-oszlop plasztikájával. Bzek a történeti lehetőségek és stíluskritikai következtetések figyelmünket a budai Hörgerre, mint a szervitatéri Mária-szobor egyedül számításba jöhető szobrászára terelik, aki Budának éppen e szobor emelése idején legjelentékenyebb szobrásza volt. Mert Budának ezidőbeli másik szobrásza, az 1712. év őszén Bécsből Budára telepedett Kellner Károly Bálint, elvesztvén szemevilágát, már 1727 márciusában a városi kórházban vonult meg szegényen ; tehát nem lehetett része e szobormű létrehozásában. Viszont Budának ezidőbeli harmadik szobrásza, a cseh Crutinból származó Búgon (Buchon) Ágoston, aki 1725-ben telepedett meg Budán, polgárjogot szerezve, alig lehetett versenyképes Hörgerrel szemben ; sőt rövid ittléte alatt való munkásságának a nyomait sem leljük 1729 decemberében bekövetkezett haláláig, amelyet negyvenesztendős korában tüdővésze okozott. így minden észszerű valószínűség a szervitatéri Mária-szobor szerzőjéül Hörger szobrászt ajánlja. De bárki is volt e szobormű plasztikájának alkotója, e szobormű annak a csendes, nemes versenynek az eredménye, amely szellemi téren Pest városát Buda város követésére ösztönözte. Budai előkép nyomán emeltette Pest városának a tanácsa a második Szentháromság-szobrot, és a budavízivárosi Immaculata-szobor példájára, amelynek létrehozásában a ferencrendiek buzgólkodtak, jött létre a pesti Immaculata-szobor is a Szervitatéren a szerviták irányító szorgalmazására. A 18. század első feléből származó pesti szobrok nagyrésze, mint a Szentháromság, szent Lipót, szent Sebestyén, nepomuki szent János nyilvános, köztereken álló szobrai elpusztulván, ez a Mária-szobormű maradt meg beszédesebb hírmondóul az akkori képfaragás szelleméről. És így e szobormű Pest művészettörténetének egyik jellemző dokumentuma abból a korból, amelyben e város szellemi életét úgyszólván kizárólag a katolikus vallás irányította. Dr. Schoen Arnold. FORRA SO К : Pestvárosi levéltár: Belvárosi telekkönyv — 1733. 6, lap Belvárosi teleklevelek 1718—^1750. 116. lap. — Pest város tanácsülési jegyzőkönyvei: 1712 okt. 24., 1716 júl. 31., 1723 május 21., jún. 21., 1725 ápr. 27., aug. 13., 1726 május 21., 1727 márc. 11., 1728 dec. 10., 1747 febr. 6., 1758 márc. 7. — Intimata a. a. П720 jun.) 1412 és (1722 aug.) 1488; — Szfőv. Levéltár. Tanácsi iratok VII. 897/886. Diarium . . . I— VII. köt. Kézirat. — Urbárium . . . Kézirat. — Máriaoszlopra vonatkozó iratok, Fasc. II. Pesti szerviták levéltára. Schmall L,. : Budapest közterein álló vallásos jellegű szobrok leírása és története. 1900. Kézirat. Fővárosi Könyvtár. Emléklapok a budapesti szervita-konvent 200 éves fennállásának örömünnepére. Bpest 1889. Némethy Lajos : A pesti főtemplom története. Pest 1890. 310. lap. Budapest egyházi monumentumai (Pest. Hunyadi Mátyás int. Évszám nélkül.) SchoenA.: Abuda-vízivárosilmmaculata-emlék.AMűbarátl.évf. 18.szám. 1921. (Gárdonyi Albert) : ASzervita-téri Mária-szobor. Históriai.évf. 7—8.szám. 1928.
