Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Schoen Arnold: A pesti szervitatéri Mária-szobor 157-164
162- DR. SCHOEN ARNOIyD szélesebb, homorú s három keskenyebb, egyenes oldallal zárt hatszög, mire a magasba keskenyedve sudárosodik, háromszöggé sűrűsödik, mind élénkebbé válván a szerkesztés alapgondolatának barokkosán szimbolikus háromszöge, szinte szakrális háromsága. Eredetileg talapzatát széles lépcsőzet képezte, amely ma hiányzik alóla ; e lépcsőzetből emelkedett a homorú és egyenes oldalakkal váltakozó hatszög-alakba épített lábazat (megvan ma is átépített állapotban), amelynek teherhordó tömegéből nő ki a homorú oldalterületekkel és volutás konzolokkal föllazított középtag : a kiugró párkánnyal lezárt középtag oldalfelületei homorú síkú reliefekkel borítva, míg a három sarok-konzol egy-egy szobor hordozója. В háromszöggé változó középtagon nyugszik a régente oszlopnak nevezett, fölfelé keskenyedő háromszögű hasáb vagy obeliszk, amely alul dús levélövezetből sarjadva s feljebb körülfutó párkánnyal tagolva tompa sarkain virágfüzérrel ékesen, oldalain pedig felhőkön ülő angyalokkal díszítve felhőgomolyos és angyalfejes fejezetben végződik, amelyet a kigyóövezte földtekén álló Immaculata szobra koronáz. H négy tagból felépített architektúra egyenes leszármazottja a budavári Szentháromság-szoboremlék architektúrájának, amelynek megalkotásában mint tervező s kivitelező tevékenyen vett részt Hölbling János (t 1736) budai építőmester. A Mária-oszlop építőmesterének a megnevezésénél cserben hagynak forrásaink. Azonban tudva azt, hogy a szerviták pesti konventjük ebédlőjéről és a szuperior lakásáról 1711-ben Hölblinggel tárgyaltak, hogy ugyancsak Hölblingtől kért a szerviták szuperiora 1725 júliusában tervet építendő templomukra, közelfekvő a föltevés, hogy a Mária-szobor architektúráját is Hölbling tervezte, lévén az ugyanis mutatis mutandis szerényebb változata a budavári Szentháromság-szoboremlék Hölbling által tervezett és épített architektúrájának. Azonban annakellenére, hogy e két szoboremlék architektúráj ának vonásai stílusbelileg, f ölf ogásbelileg, szerkezetileg és tagolásilag rokonok, sőt egyezők, nem lehetetlen, hogy e Mária-szobor építészeti részét Paur János György (f 1752) pesti építőmester tervezte, vagy csak kivitelezte, aki a szerviták új kolostorát építette, velük állandó munkaviszonyban állott, sőt ha a jelek nem csalnak, templomuk fölépítésében is része volt. így hiteles, egykorú adatok hiányában a Máriaoszlop építész-szerzőjének a neve továbbra is nyilt kérdésnek látszik. A névtelenség homályában rejtőző építőmester által emelt Máriaoszlopnak másik alkotó eleme a plasztikája, amely részben alkalmazott növényornamensekből (mint a konzolokon s az obeliszk sarkain), részben alakos szobrokból és reliefekből áll. A szobrokat és reliefeket a kompozicióbeli egységen kívül tartalmi egység is összefűzi. A közeli megtekintésre szánt s ezért az emlékmű középtagjába ágyazott, időnkre már erősen megkopott reliefek egyike Máriának a jeruzsálemi templomban való bemutatását, másika Mária mennybemenetelét, harmadika pedig Mária názáreti háza történetének egyik epizódját ábrázolja. Ez aranyozott reliefeken felül a homlokzati élen Mária anyjának, szent Annának, a két hátsó élen Mária atyjának, szent Joachimnak és Mária jegyesének, szent Józsefnek a szobra áll, amelyek számos restaurálás, átdolgozás, romlás eredményeként ma már csak szerény szobrászati erényekről tanúskodnak. Mária családjának a szobrai fölött az obeliszk sudarához felhőkkel tapadnak aranyozott szimbolikus tárgyakkal
