Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Schoen Arnold: A pesti szervitatéri Mária-szobor 157-164
A PESTI SZERVITATÉRI MÁRIA-SZOBOR 161 tovább megmaradt a maga helyén. Sőt 1872—1873-ban e Mária-szobor díszes hátteret kapott a szerviták új rendházának Diescher József építésztől készített terv szerint való háromemeletes felépítésével és a rendház meg a templom épületcsoportjának összhangzó egységre törekvő neo-renaissance modorú homlokzati kiképzésével. Alig fejeződött be a szervita rendház építése, már baky Adolf negyedik emelettel bővítette e térre néző házát, amely építkezés alkalmával 1874-ben a Mária-szoboremlék is megsérült ; akkor Laky rendbehozatta az emlékmű alsó, a szerviták pedig annak felső felét. A következő évben szőnyegre került a Szervita-tér végleges rendezése és kővel való burkolása is, amely munka folyamán 1877-ben a szoboremlék alsó tagja újra restauráltatott ; majd 1880-ban ismételt renoválás után városi költségen zöld gyepszőnyeggel és díszcserjékkel övezve, háromszögű területe alacsony vasráccsal bekeríttetett. És ezentúl a Mária-szobor karbantartásáról, amelyet eddig a szerviták eszközöltek adományokból saját belátásuk szerint, a város gondoskodott. így történt, hogy 1897 április 8-án a város már a szerviták megkérdezése nélkül látott a szobor restaurálásához, amire a szervita perjel óvást emelt a tanácsnál kijelentve, hogy hálásan megengedi a szobor restaurálását, ha a városi tanács utólag elismeri a Szervita-rendet e szobor és e tér tulajdonosának ; ekkor a munkálatokat Andreetti Anzelm kőfaragómester vezette. Az időjárás következtében mindinkább omló-romló kőemlék története napjainkig húzódik a szobornak napirenden levő karbantartásával. В szobor létesítését a városi tanács kötötte ki, amidőn a ma térül szolgáló háztelket a Szervita-rend megvette ; a szobrot pedig a Szervita-rend csináltatta részint a városi tanács, részint a polgárság, illetőleg a hívek adományaiból ; annak restaurálásáról különböző anyagi forrásokból a Szervita-rend gondoskodott a millenáris évig, azontúl a városi tanács önként vette gondozásába. A restaurálásnak a városra való háramlása természetes következménye lett annak a térrendezésnek, amely a szobrot háromszögű pázsitszőnyeggel övezve megfosztotta nyilvános ájtatosságok tartására, a hívek közvetlen, meghitt ájtatoskodására alkalmas szakrális jelentőségétől és parányi parkkal körülvéve, megközelíthetetlenné tette még profán, csak esztétikai részletszemlélő számára is, pedig a kisméretű reliefek ugyancsak közeli megtekintésre készültek. így most e barokk Mária-szobor tisztán csak térdíszítő szerepben ugyanolyan nyilvános, művészettörténeti emlék, ha vallásos tárgyú is, a város gondozására szoruló műemlék, mint akármelyik más szobor vagy emlékszobor, amely nem rendelkezik külön alapítványi tőkével. Velejében mégis csak a pesti városi polgárság anyagi áldozatából készült és további fenntartása is a városi polgárság, illetőleg a város kötelessége, amely annak idején létesítését a kor vallásos szellemének megfelelően nemcsak követelte, de anyagilag is, hivatalos úton is előmozdította. A Mária-szoboremlék, vagy amint régente nevezték, Mária-oszlop architektonikus középépítményből és azt övező plasztikai díszítményből áll, amelyek szervesen kiegészítve egymást, Összhangzó egységet alkotnak. Tehát mindenekelőtt faragott építészeti mű, külső építmény (Aussenbau). Építészeti magva állvány, posztamens jellegű, alaprajza velejében három 13.TanulmanyokBudapestmultjabol.nl .
