Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Garády Sándor: A Szent Lőrincről elnevezett budamelléki pálos kolostor 145-156

146 GARÁDY SÁNDOR 1335-ben adományozta és ezt az adománylevelet Miklós prior generális 1353-ban megerősítette. Gyöngyösinek tehát látnia kellett az oklevelet. Némi tévedése Gyöngyösinek, hogy Hench fiát Jánost pozsonyi ispánnak mondja. Mindenesetre korának tekintélyes férfia, I. Károly király kedvelt embere, de nem pozsonyi, hanem mosoni ispán (comes Mosoniensis) volt. Salamon Ferenc szerint^) már 1318-ban Budavár rectora s úgy látszik, megszakítás nélkül az is marad élte végéig 1337-ig, amikor Miklós fia is örökli e tisztséget. Mint Óvár (a mai Magyar-Óvár) várnagya szerepel egy 1324-i és 1335-i okiratban^) és mint mosoni ispán (comes) a szerencsétlen Zách nemzetség ellen 1330-ban kiadott ítéletlevélben, ^) továbbá a fentebb már említett 1335-i okiratban. Az előbbi azért is érdekes, mert utána Treutul Miklós van fölsorolva, mint pozsonyi ispán, tehát kétségtelen, hogy legalább is 1330-ban más töltötte be e tisztséget. Valószínűnek látszik, hogy azt a területet, amelyen a kolostor és templom épült, szintén Hench comes adta, bár erre semmi adat nincsen. Ugyancsak valószínű, hogy a Hajós Ferenc-féle — 1779-ből való — térképen » Praedium szent Pák néven megjelölt terület, amely a Hárshegyet beleértve attól délkelet, vagyis a mai Ferenchalom felé húzódott, azonos lehet a Hench adományozta birtokkal. A fentemlített térkép idevágó részét fényképes másolatban bemutatjuk. A Hárshegynek akkoriban Nándorhegy volt a neve.^) Annak oka, hogy e fontos adománylevél megemlítését a pör folyamán mellőzték, csupán az lehetett, hogy ez az okirat az idők viharaiban elpusztult s így nem volt módjukban azt bemutatni. Bár, ha Bonfiniusra hivatkoztak, éppúgy, sőt még több joggal hivatkozhattak volna Gyöngyösire is. Nem szándékom itt a kolostor részletes történetét ismertetni. Foglalkoztak evvel már többen : Eggerert és Bengert nem is említve, magyarul Knauz Nándor és legutóbb Zákonyi Mihály.^) Itt csak néhány, részben még sehol sem közölt, egyszerűségében is kedves eseményről kívánok megemlékezni, s a kolostor építésének történetére jellemző adatokat sorolom föl úgy, amint azokat a rend annaleseiben Gyöngyösi Gergely páter megírta, i^) Hiszen tulaj donkép ő a rend történetének fő- és hiteles forrása. A kolostort Ivőrinc, a rend első generálisa alapította és építtette 1300—1304 között. Károly Róbert király nagy pártfogójuk volt. A kolostor építését Hench fia János ispán és Velencei Pál (Paulus Venetus) budai polgár bőkezű adományaikkal segítették elő. Hench fia János ispán birtokadományáról már föntebb megemlékeztünk. Nagy Lajos király megszerezte a kolostor számára Remete szent Pál testét s azt ott 1381 november 14-én nagy ünnepélyességgel el is helyezték. Ennek érdekes előzménye volt. Nagy Lajos ugyanis az akkor alapított mária-nosztrai kolostorban az egész konvent előtt megígérte, hogy ha a Mindenható segedelmével a velenceiek fölött győzni fog, megszerzi és nekik adja Remete szent Pál testét. Erre Luikács testvér, a rend tiszteletreméltó