Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62
A FERENC JÓZSEF-TÉR 49 Az eddig elmondottak a Diana-fürdőnek azzal a korszakával foglalkoztak, amikor még a természetes és felmelegített Dunavíz szolgáltatta a fürdővizet és a Diana-fürdőnek teljesen Dunafürdő jellege volt. A következő rész pedig a Diana-fürdőnek gőzfürdővé és a kor igényeinek megfelelően való átalakítását tárgyalja. Brdekes véletlen az, hogy a fürdő személyszerinti tulajdonosában is e két időszaknak megfelelően történt változás. A fürdőt alapító Pfeffer Ignác 1850-ben meghalt és utána hasonló nevű fia vette át a fürdő vezetését, akinek nevéhez fűződik a Diana-fürdő átalakítása és nagyvárosi színvonalra való emelése. Ifjabb Pfeffer Ignác 1854. március 1-én kérelmezte a Szépítő Bizottmánytól fürdőjének átalakítását gőzfürdővé. A bizottmány az építési engedély megadása ellen semmi kifogást nem emelt és a bemutatott tervek alapján 1854 április 28-án megépíthetőnek mondotta ki, csupán kötelező nyilatkozat kiállítását kívánta azon esetre, ha a szomszédoknak a gőzfürdő megépítéséből, illetve üzembehelyezéséből bármiféle kára származnék. A Szépítő Bizottmány felhívta Pfeffer Ignácnak a figyelmét arra is, hogy ez az engedély kizárólag csak építési engedély, az üzembehelyezési engedélyt a pestvárosi tanácstól kell megszereznie. A jóváhagyott tervek szerint az eddigi Dunafürdő továbbra is változatlanul a földszinten maradt, míg az új gőzfürdő erre az alsó részre épített emeleten nyert elhelyezést. A gőzfürdő több fürdésre szolgáló szobából, egy nagyobb zuhany helyiségből és 8 izzasztókamrából állott. A fürdő berendezése elismerten fényes volt, minek következtében a gőzfürdő üzembehelyezése után az árakat is magasan szabták meg. Pfeffer Ignác az építési engedély birtokában 1854. június 26-án a pestvárosi tanácshoz 9075. szám alatt kérvényt adott be, melyben gőzfürdői engedély megadásáért folyamodott. Indokolásában előadta, hogy már 32 esztendő óta áll fenn a fürdő s az eltelt három évtized alatt a fürdő üzeme ellen semmiféle kifogás nem merült fel. A közegészség követelményeinek és a nagyközönség igényeinek kielégítésére tetemes anyagi áldozatok árán olyan tökéletes berendezéssel látta el, amelyhez hasonló külföldön is kevés található. Továbbá olyan készülékeket alkalmazott fürdőjében, amelyek használata többféle betegség eredményes gyógykezelését teszi lehetővé, ilyen gyógyeszközök az »elektromágnes« és hideg »zuhany«berendezések. Azonban e kifogástalan berendezés dacára napról-napra kifejezésre jutott a fürdőzők ama kívánsága : miért nincsen gőzfürdő, amely egészségi szempontból már teljesen nélkülözhetetlen. Pfeffer Ignác különösen kiemelte még beadványában azt is, hogy Diana-fürdője a két testvérvárosnak, Budának és Pestnek központjában van, aminek nagy jelentősége az, hogy a fürödni kívánó közönség bármiféle közlekedési eszköz igénybevétele nélkül, még rossz időjárás esetében is mindkét városból kényelmesen közelítheti meg a Diana-fürdőt. ( . . . dass ein Dampfbad auch in der am meisten bevölkerten Gegend eben in Centrum der beiden Schwesterstädte errichtet werde, dessen Benützung selbst bei ungünstiger Witterung ohne kostspieliger Zufuhr möglich. Pesti levéltár : Tanácsi 9075/1854.) A pestvárosi tanács 1854 június 29-én a beadványt kiadta dr. Tormay Károly városi főorvosnak véleményes jelentéstétel céljából. Dr. Tormay 5. Tanulmányok Budapest múltjából II.
