Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62

A FERENC JÓZSEF-TÉR 47 azonos magasságban legyen és ugyancsak kő-fedőlappal zárandó el. Az építési bizottmány javaslata alapján ezután a pestvárosi tanács a kívánt engedélyt 1822. december 7-én kelt 6259. számú határozatával megadta Pfeffer Ignácnak, aki 1823. tavaszán megépíttette a vízemelőkészüléket a Dünaparton, szemben a saját házával. (Pesti levéltár : Relationes a. n. 1850.) A vízemelőkészülék működése technikai szempontból a következő volt : A Duna vize az I. számú kútba folyt bele, ahonnét a két kutat összekötő főcsövön át a közlekedőedények törvénye alapján a II. számú kutat töltötte meg olyan magasságban, mint az I. számú kút vízmagassága volt. A II. számú kút tetején alkalmazott szívó-nyomókészülék segítségével felemelték a vizet a gyüjtőmedencébe vezető facsövekbe. Természetesen a mai gépek világából nézve, ez a »vízmű« nagyon kezdetlegesnek tűnik fel, de az akkori technikai felkészültség mellett mégis nagyon elmés megoldásnak tekinthető. A fürdő elnevezése körülbelül 1835-ig egyszerűen Dunafürdő (Donaubad) volt, mert a fürdő keletkezésére vonatkozó iratokban és ebben az időben megjelent irodalmi művekben ezt a megjelölést találjuk. Patisz Károlynak 1833-ban kiadott »Beschreibung der königlichen Freistadt Pest« című művének 65. lapján Pfeffer fürdőjéről ezt olvashatjuk : »Das Donaubad, im Hause des Herrn Ignaz Pfeffer, verdient den ersten Platz, sowohl des schönen Äussern, als auch der innern Einrichtung wegen.« Ugyancsak ebben az időben megjelent »Der Fremde in Pesth« című Wegweiserben is a Donaubad elnevezést találjuk a 22. oldalon. (Das Donaubad an der Donau Nro. 23 verdient in jeder Hinsicht von aussen und innen betrachtet, mit Recht den ersten Platz.) A későbbi iratokban és nyomtatott leírásokban azonban már mindenhol »Diana-fürdő« (Dianabad) elnevezéssel találkozunk, amely elnevezés keletkezését nem lehet igazolni, csupán feltevésszerúen magyarázhatjuk meg azzal, hogy a fürdő oszlopcsarnokában, ahol szökőkút, dísznövények és virágok voltak, Diana istenhőnek a szobra állhatott, amiről azután Diana-fürdőnek hívta a pestvárosi közönség. De lehet egy másik feltevés is, hogy Bécset utánozva, ahol már állt a Diana-fürdő, ezt is Diana-fürdőnek nevezték el. Pfeffer Ignác 1823-ban nyitotta meg Dunafürdőjét, miután a lakóház építési munkálatai, valamint a fürdő belső berendezése ekkorra készült el teljesen. Ennek igazolására felemlíthetjük Pfeffer Ignác hasonló nevű fiának 1854 június 26-án kelt és a pestvárosi tanácshoz intézett beadványát is, amelyben ugyancsak ezt az időpontot jelölte meg atyja Duna-fürdőjének üzembehelyezéséül : »Nicht unbekannt ist es einem löblichen k. k. Magistrate, dass Gefertigter vor 32 Jahren bereits die Bewilligung zur Hinrichtung einer Bad-Anstalt erhielt und solche seither nicht nur in seiner Ausdehnung, Zweckmässigkeit und Eleganz forterhält, welche von wenigen ähnlichen Anstalten des Auslandes übertroffen wird. (Pesti levéltár: Tanácsi 9075/1854.) A fürdő szép és előkelő berendezéséről képet alkothatunk magunknak, ha a »Pestre. Töredék Kazinczy Ferenc pesti útleírásából (1828)« című kiadványt idézzük, mint egykorú leírást *. »A Börsével áltellenben eggy új négyszeg déli végén, homlokkal Budának, áll a Dunaferdőnek nevezett ház. Kocsisom szinte kényszerite, hogy itt