Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62

A FERENC JÓZSEF-TÉR 43 auf dem freyen Platz kein Hinderniss seyn könne, indem er zur Schönheit des Gebäudes nothwendig, zugleich eine Zierde für die Stadt selbst werde. Pesti levéltár : Verschönerangs Archiv 3980.). Hild József ennek hangsúlyozását azért tartotta fontosnak, nehogy a Szépítő Bizottmány a pestvárosi tanáccsal egyetértőleg az árkád megépítését bármiféle szempontból is mellőzendőnek mondja ki. Erre megvolt az ok is, mert a bemutatott tervek tüzetes átnézésénél azonnal észrevehető, hogy az árkád nem a kereskedelmi testület telkén áll, hanem közterületen. Bzért sietett Hild József a nádor előzetes hozzájárulását megszerezni, mert így remélhette csak, hogy a Szépítő Bizottmány nem helyezkedik ellentétes álláspontra a nádor akaratával szemben. Idők folyamán ennek az árkádnak a területe sok vitára adott alkalmat a székesfőváros és a testület között. Bírói eljárás lefolytatása is szükségessé vált a terület tulajdonjogi helyzetének tisztázására, mely még ma sincs befejezve. A Szépítő Bizottmány a Hild József által bemutatott terveket 1827. március 11-én kelt ülésében 199. szám alatt jóváhagyási záradékkal látta elmúltán ezeket előbb már József nádor február 13-án Bécsben a polgári kereskedelmi testület küldöttségének adott írásbeli nyilatkozata alapján úgy is elfogadta. (Verschönerungs Archiv. 3980.) Az építkezéshez még 1827. márciusában hozzákezdtek. Az alapkő, letétel ünnepélye azonban csak 1828. június 4-én volt, mert József nádor másirányú elfoglaltsága miatt előbb nem lehetett megtartani. (Den Grundstein geruheten Seine k. k. Hoheit der Brzherzog Reichspalatin im Jahre 1828, den 4. Juni niederzulegen. Patisz : Beschreibung der königlichen Breistadt Pest. 18. 1.) Az alapkőletétel fényes ünnepségek között történt meg, amelyen jelen volt a nádoron kívül Ferdinánd főherceg, a tábornoki kar, a vármegye és a város küldöttsége. A kereskedelmi testület székháza 1830-ban lett teljesen készen. A pompás empirstílusban épült kétemeletes palota összes építési költsége 129.439 pengő forint 26 krajcárt tett ki; főhomlokzatával, hat dóroszlopon nyugvó erkélyével a Kirakodó-térre (ma Ferenc József-tér), nyugoti homlokzatával a Dunára, keleti homlokzatával pedig a Dorottyautcára nézett. Az erkély az elsőemeleti nagy teremmel volt összeköttetésben. Bbben a teremben hangversenyeket tartottak és itt rendezte meg évenkint a Nemzeti Kaszinó hagyományos és előkelő báljait. Az erkélyről a legszebb kilátás tárult a néző szemei elé, melynek lebilincselő voltát Feldmann 1844-ben megjelent Wegweiserjében így örökítette meg : »Die Aussicht vom Balkoné gehört zu den schönsten Punkten Pesth's, man übersieht die schiffbedeckte Donau bis über die Margaretheinsel, das gegenüberstehende Ofen der ganzen Ausdehnung nach mit dem Bergesrücken als Hintergrund (30. lap.)« Az épület földszintjén a Dorottya-utcai oldalon kávéház- és vendéglőhelyiségek voltak, a Kirakodó-tér felőli részen a kereskedelmi csarnok (Börse), a dunaparti oldalon pedig a Magyar Bank irodái állottak. Az első emeleten a Nemzeti Kaszinó, a nagyterem és 22 lakószoba volt ; a második emeletet pedig a kereskedelmi kaszinó foglalta el. Külön kell foglalkozni a kereskedelmi csarnokkal, mely 1831 március 1-éri kezdte meg hivatalosan működését. Bbből a csarnokból irányították