Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62
44 DR- ROKKAN FERENC nemcsak Pest, hanem az egész ország gazdasági életét. Itt nemcsak a magyar gyáros, iparos és kereskedő talákozott, hanem külföldiek is szívesen keresték fel az európaszerte híressé lett pesti kereskedelmi csarnokot. A kereskedelmi csarnok naponként délelőtt 12—l-ig, később 11—l-ig volt nyitva, vasár- és ünnepnapok kivételével. Az üzleti élet lebonyolítása és irányítása hattagú bizottság kezében volt, melynek tagjai naponkint felváltva személyesen vezették a kereskedelmi csarnokot. Nemcsak a kereskedők, hanem a tisztességes polgárok is beléphettek a kereskedelmi csarnokba, természetesen kivétel nélkül mindenkinek belépőjegyet kellett váltania. A külföldiek nem fizettek a belépőjegyért, csak nevüket, származási helyüket és foglalkozásukat kellett az úgynevezett »Fremden Buch«-ba bejegyeztetni. Az egészséges kereskedői üzletmenet nemzetgazdasági szempontból a hattagú bizottságba megválasztott egyének gazdaságpolitikai felkészültségétől függött, mert az irányító hatalom ezeknek a kezében összpontosult. Az 1831-ben megválasztott bizottság tagjai a következők voltak : Szartory J. György, Iyiedemann J. Sámuel, Kappel Frigyes, Malvieux József, M. A. Cahen és Iyövy Hermann. Meg kell még emlékezni a Pesti lyloyd társulatról is, amely után a városi polgárság a Kereskedelmi Testület által létrehozott székházat elnevezte. A Pesti Lloyd társulat megalakulása 1851-ben történt. Kern Jakab pestvárosi kereskedő gondolata volt a társulat életrehívása, aki maga köré gyűjtötte azokat a kereskedőket és iparosokat, kik hazánk gazdasági életének fellendítését szívükön viselték. A hívószóra rövid idő leforgása alatt 620 kereskedő, iparos és polgár csatlakozott a társulat megszervezéséhez. Az alapszabálytervezetet hamarosan elkészítették és láttamozás céljából a helytartótanács útján bemutatták az osztrák belügyminisztériumnak. A jóváhagyás azonban sokáig késett, aminek okát abban találhatjuk, hogy a társulat célkitűzésében nemcsak az országos és pestvárosi kereskedelem nagyarányú fejlesztése, hanem a társas együttélés ápolása által az erkölcsi és kulturális színvonal emelése is szerepelt s mint ismeretes előttünk, a szabadságharc elfojtása után az osztrák katonai hatóságok nem jó szemmel nézték a magyarok összejöveteleit. A kormányhatósági megerősítés után hosszú évtizedeken át ebben a palotában fejtette ki áldásos tevékenységét a lyloyd társulat a kereskedelmi élet terén. A Pesti lyloyd társulat érdeme volt az is, hogy az »áru- és értéktőzsde« 1863-ban megalakulhatott. A Ferenc József-téren álló gyönyörű empir palota tehát nemcsak mint építészeti remekmű, hanem mint a magyar kereskedelmi és ipari élet fellendülésének szimbóluma is, méltán megérdemli az utókor megbecsülését. A Iyloyd-palota előtt létesített kis parkban Deák Ferencnek, a haza bölcsének monumentális ülő szobra van elhelyezve, amelyet Huszár Adolf készített és ünnepélyes leleplezése 1887. szeptemberében történt meg 2. A DIANA-FÜRDŐ. A Gróf Tisza István-utca és Ferenc József-tér sarkán áll a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank hatalmas palotája, amely díszes külsejével méltán köti le figyelmünket. Ha jobban megnézzük az épületnek a Duna felé eső
