Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62
42 DR. ROKKAN FERENC egy központi fekvésű herynek lenni, ahol a termelők és kereskedők találkozhattak, a piac áralakulásáról s külföldi hírekről értesülést szerezhettek, majd pedig adás-vételi ügyleteiket lebonyolíthatták. Az első jelentős lépés 1820-ban történt, amikor Stankovits Konstantin a testület elöljárója az augusztus 22-én tartott árverésen a Szépítő Bizottmánytól megvette a mai Eötvös-tér, Dorottya-utca és Ferenc József-tér által határolt területet a polgári kereskedelmi testület székháza céljaira. A vásárolt telek két házhelyből állott, az egyik 319 négyszögölet, a másik pedig 296 négyszögölet, vagyis a két telek összesen 615 négyszögölet tett ki. A Stankovits Konstantin által szerzett házhelyeket 1830. február 25-én írták át telekkönyvileg a polgári kereskedelmi testület nevére 55.876 bécsi értékű forint vételár feltüntetése mellett olyan kikötéssel, hogy az 1820. évtől számított 50 év után újabb értékelés alá kerül az ingatlan a további illetékek lerovása céljából. A telek megvétele után a kereskedelmi testület az építkezés előkészületeihez fogott. E célból 1826. október 26-án ülést tartottak, amelyen saját kebelükből egy külön részvénytársaságot alakítottak azon feladattal, hogy ennek a részvénytársaságnak egyedüli hivatása az építkezés megvalósítása legyen. A részvénytársaság tagjai a maguk számára szabályzatot állítottak össze, megállapították a részvények névértékét, a részvénykibocsátási módozatokat, majd 13 tagból álló választmányt küldtek ki az építkezés előmunkálatainak intézésére. Első ténykedése volt a választmánynak, hogy Hild József építésszel megcsináltatta az épület terveit és a költségvetést. A részvények jegyzése időközben örvendetesen haladt, úgy hogy az 1827 év elején már tekintélyes összeg állott, rendelkezésre, melynek alapján az építkezés megkezdésére komolyan lehetett gondolni. 1827. februárjában ezért Kappel Frigyes, Valero Antal és Holbauer János a polgári kereskedelmi testület képviseletében Hild József építésszel együtt felutaztak Bécsbe a nádorhoz, akinek bemutatták az építendő ház terveit és költségvetését. József nádor elfogadhatónak találta a terveket és örömének adott kifejezést, hogy a testület székháza most már rövidesen megépül. A küldöttség Bécsből való hazatérése után megkötötte Hild Józseffel az építési szerződést és arra utasította, hogy haladék nélkül tegye meg a szükséges lépéseket a hatóságoknál. (Pólya Jakab : Pesti kereskedelmi testület és a Budapesti nagykereskedők és nagyiparosok társulata története.) Hild József a kapott utasítás szerint beadványt nyújtott át a Szépítő Bizottmánynál, melyben a kereskedelmi testület kétemeletes házának építési terveit jóváhagyni kérelmezte. Érdekes része a beadványnak az, ahol Hild József a Ferenc József-térre néző ma is látható oszlopos árkád engedélyezésére kitért. A Bécsben történt előzetes bemutatáskor ugyanis a nádor nem emelt kifogást az árkád elkészítése ellen, azonban kikötötte, hogy a közlekedés szempontjából akadályt nem képezhet és a kivitelnek olyannak kell lennie, mely az épület és a város díszére szolgál (Da in den Planen ein grosser Vorsprung gegen den Ausladungs-Platz zu ersehen ist, so nehme ich mir die Freyheit diesfalls zu bemerken, dass Seine Kayserliche Hoheit der Erzherzog Palatin, bei Unterbreitung und gnädigster Genehmigung dieser Pläne zu äussern geruhten : dass dieser Vorsprung
