Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62
A FERENC JÓZSEF-TÉR , 41 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank telekhatárvonalai között húzódó területen állottak. A Sóhivatalt és raktárt 1820-ban városrendezési okokból lerombolták és a bontási anyagot még 1820-ban nyilvános árverésen eladták. Az említett épületeken kívül falerakodó- és megmunkálótelepeket találunk még itt, amelyek közül a Feszi János-féle ácstelep tartozott a Kirakodótér területéhez. Feszi fatelepe a mai Főkapitányság telkén volt és a pestvárosi telekkönyvek tanúsága szerint Feszi János 1791-ben vette meg a várostól körülbelül 1000 négyszögölet kitevő ingatlanát, mely 1833-ig szolgált a nevezett célra, amíg az Ullmann család tulajdonába nem jutott. Ugyanilyen fatelepek állottak még a szomszédos Vieser- és Karczag-féle telkeken is, amelyek szintén az 1808—-1825 között eszközölt telekeladásokkal és az 1837-ig húzódó házépítkezésekkel kapcsolatosan szűntek meg. A Kirakodó-tér forgalma a pesti országos vásárok ideje alatt érte el a legmagasabb pontját. Az eladásra érkezett áruk tömege halomban hevert a téren, a különféle nemzetiségű kereskedők pedig olyan csoportosulásokat képeztek, hogy az 1833-ban megjelent »Der Fremde in Pesth« című Wegweiser a bábeli zűrzavarhoz hasonlította ezt a dunaparti életet (. . . das rege lieben und Treiben der Menschheit auf denselben, bringt jeden auf den Gedanken »So muss es bey der Erbauung des Babels zugegangen seyn.«) Egy későbbi, 1844-ben kiadott Wegweiser (Feldmann: Pest und Ofen) már teljesen kiépítve tárja elénk a Kirakodó-teret és úgy Pest, mint Buda legszebb pontjának tünteti fel. A Wegweiser írójának igaza volt, mert ebben az időben már teljes pompájában díszlett a rendezett és szabályos Kirakodó-tér újonnan épült palotáival s gyönyörködtető látvány lehetett azok számára, akik örömmel szemlélték a város fejlődését, a hajóval Pestre érkező idegenek pedig elragadtatással nézhették a tér szépségeit. A Kirakodó-tér teljes kialakulása az 1808—1837 közötti időre esik, mert 1808-ban történt az első szabályozott telekeladás, az utolsó építkezés pedig — a Magyar Tudományos Akadémiát kivéve — 1837-ben ment végbe. Vegyük tehát sorba az egykori Kirakodó-téren, a mai Ferenc Józseftéren részben még meglevő, részben pedig lerombolt épületeket. Idézzük fej a múlt emlékeként a Lloyd-palotát, a Diana-fürdőt, a Kóburg hercegi, a Nákó-, Ullmann- és Vieser-féle palotákat, továbbá a magyar tudomány csarnokát az Akadémiát, végül pedig a Kirakodó-térhez fűződő 1867. évi koronázási eseményeket. 1. A LL0YD-PAI.OTA. A Dunaparton álló Lloyd-palotát, mint a kereskedelmi élet központját a pesti polgári kereskedők testülete építtette. Ez a testület 1699. augusztus 12-én I. Lipót királytól nyerte szabadalomlevelét, amelyet a pestvárosi tanács 1700 január 12-én kihirdetett. 1777-ben Mária Terézia királynő a Lipót király-féle szabadalmat megújította és a kereskedők kiváltságait megerősítette. ' A kereskedők testülete Pest kereskedelmének kibontakozásával kapcsolatosan fejlődött olyan életerős szervvé, mely a város gazdasági életének irányítójává lehetett. Több mint egy évszázad mult el a testület megalakulásától addig, amíg egy alkalmas székháznak a megalapítása valóra válhatott. Erre a székházra pedig szükségtik volt, mert kellett
