Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kuzsinszky Bálint: Aquincum helyrajza : akadémiai székfoglaló 32-39

36 DR. KUZSINSZKY BÁLINT a két oldalon lebegő Victoriák tartanak, alattuk pedig egy-egy szárnyas Pegasus lépdel, amely éppen a legio II. adiutrix jelvénye volt. Azt hiszem, hogy amint nemcsak a kőtábla lelőhelyéből, hanem még inkább a felirat szövegéből kitűnik, az az épület, melyen állott, csak az amphitheatrum lehetett és az is valószínű, hogy az emléktáblát akkor helyezték el, mikor az amphitheatrumot Antoninus Pius alatt a legio II. adiutrix építette, hogy a helyőrség szórakoztatására szolgáljon. Igaz, hogy ez az amphitheatrum a katonaváros szélén állott, de éppen úgy a város másik északi szélén találjuk a második amphitheatrumot és amint az amphitheatrumot más városokban, elsősorban magában Rómában is látjuk, melynek példáját mindenütt követték. Rómában ez persze néma Colosseum, hanem az amphitheatrum castrense az Aurelianus-féle falnál. Még inkább, mint az amphitheatrum, mutatják a sírok, hol végződött a város, legalább a régebbi, jobb időkben nem volt szabad a városban temetkezni és ezért főkép a városból kivezető utak mellett voltak a sírok. Ilyen út volt Aquincumban az, amely ma is Óbudának főutcája, a L,ajosutca és megfelel annak a római útnak, mely a tábor déli kapujából kiindulva a Duna mentén ment. Már pedig onnantól kezdve, ahol az amphitheatrumnál elhagyta a várost, a mai Zsigmond-utcában és még tovább a budai Fő-utcában már csak sírok fordultak elő. • A temetkezést természetesen mindjárt az elején kezdték és ezért nem lehet véletlen, hogy a legrégibb sírkő, mely egy lovas segédcsapat katonájáé volt, közelebb került napfényre, mint a legio katonáinak sírkövei. Ebből is látni, hogy Aquincumban, mielőtt a legio itt elhelyezkedett, segédcsapatok tartózkodtak, melyek már a Kr. u. I. században, valószínűleg I. Claudius idejében tábort ütöttek. A legio legrégibb sírkövei már Traj anus idejéből valók, mikor a legio felváltotta a segédcsapatokat és a földtábor helyett kőből építette a táborát. Hasonló régi sírkövek a íegip katonáitól kerültek elő Óbuda nyugati és északi részein és mindenütt a határt jelzik, ameddig a katonaváros terjedt. Későbbi időből, a III. századból származó sírok, leginkább sarkophágok, már távolabb a Bécsi-úton találhatók. * . ,, ... : * * Amint látjuk, a katonaváros kiterjedése és fejlődése inkább déli, mint északi irányban történt, pedig északra a hegyek a vörösvári völgy felé még jobban nyugat felé húzódnak és a síkság kiszélesedik. Itt a római út, mely a tábor északi kapujából kiindult, közel a Dunához ment és Ulcisia Castrába, Szentendrére vezetett. Kgy másik római út a mai Külső Szentendrei-út helyén vonulhatott, oldalán ma is állanak még annak a vízvezetéknek pillérei, melyen a Római-fürdő forrásvizét vezették be a katonavárosba. De a római épületmaradványok csak sokkal följebb, északra mutatkoznak ismét, úgy hogy egészen különálló várost alkotnak, mely nem lehet más, mint Aquincum polgárvárosa. Maguk a romok, melyek az aquincumi állomás átellenében, a Papföldön napvilágot láttak, elárulják, hogy az épületek szerényebbek voltak, mint aminők Óbudán, a táborban és a táborral szomszédos katona városban lehettek. A legtekintélyesebb volt a nagy közfürdőépület, de ezt sem használhatta a katonaság. Mind a két oltárkövön, melyeket Hampel József itt talált, Aquincum tanács-