Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kuzsinszky Bálint: Aquincum helyrajza : akadémiai székfoglaló 32-39

AQUINCUM HBIyYRAJZÂ 35 de nem így egyszerűen, mint a későbbi feliratokban látjuk, hanem amint korábban, legkésőbben a II. század első felében még szokás volt, meg van említve az apa neve : T(iti) filius, utána pedig a tribus, Menenia, ahová az a helység, Praeneste tartozott, ahol Aper illetékes volt. Ha a kórház a táborban állott, amire egy régebbi felirat mutat, ennek a két újabb feliratnak leihelye újabb adat volna arra nézve, hogy az aquincumi tábor Óbudán nyugatra a Miklós-utcáig terjedt és ez esetben a délre eső Flórián-téri hypocaustumot is magába zárta. Sőt még délebbre is mehetünk és a dombszerű emelkedést, melyen a református templom áll és ahol középkori falmaradványok mellett római téglák akadtak, a tábor délnyugati sarkának tekinthetjük. Ha pedig észak felé a tábor talán a Majláth-utcáig terjedt, hol több, hatalmas kőtömb került elő, a nyugati oldal hossza körülbelül 750 métert tenne ki, amennyi a leg­nagyobb táborok hossza és amennyi az például Xantenben volt. Könnyebben lehet a katonaváros külső határait megállapítani. Mindenesetre már a táboron kívül, meglehetős távolságra, a déli irány­ban találjuk a katonai városrész amphitheatrumát. Óbuda és Újlak határán fekszik a Királyhegynek nevezett házcsoport, mely egy középkori királyi vár romjain épült fel. Itt azonban egy még régebbi épületnek kellett állani. A mai házcsoport ugyanis köralakú formát mutat, melyet csak úgy magyarázhatunk meg, hogy ennek a régebbi épületnek a falait hasz­nálták fel, amelyben már régebben Rómerék egy római amphitheatrumot gyanítottak. De csak legújabban, egy pár év előtt, midőn két egymás mellett álló házat lebontottak, húzhattunk a helyükön kutatóárkokat és ekkor a középkori maradványok alatt körülbelül 5 méter mélységben csakugyan kőből épített római falak kerültek napvilágra, melyek egy köralakú épít­ményhez tartoztak. A külső vastag fal görbén ment és kiegészítve az amphitheatrum kerületét mutatja, mely megfelel a mai házcsoport alak­jának. A hossztengelye körülbelül 120 méter, keresztben 90 méter lehetett. Ez a déli amphitheatrum Aquincumban ma már annál kevésbbé lep­het meg, mert hiszen azóta Carnuntumban is felástak egy második amphi­theatrumot. Hasonlóképen két amphitheatrum állott Castra Veteraban a Rajna mentén, amelyek közül a déli a táborhoz, az északi a polgári városhoz tartozott, úgy amint ez Carnuntumban is volt. A királyhegyi amphitheatrumunknál, legalább az ásatások folyamán olyan téglabélyeg nem került ugyan elő, mely a katonaságtól származnék de egy sokkal jelentősebb emléket találtak a Viador-utcában, amely a Királyhegy északi oldalát övezi. Egy négyszögű, feliratos kőtábláról van szó, amely már feltűnő nagyságánál fogva is csak egy kimagasló épület külsején lehetett befalazva. A felirata a következő : Imperátori Caesart Tito Aelio Hadriano Antonino Augusto Pio, patri patriae, consuli quartum. Legio II adiutrix pia fidelis. A feliratot tehát Antoninus Pius császárnak, amikor az Kr. u. 145-től kezdve negyedszer viselte a consuli tisztséget, a nálunk állomásozó II. segéd­légió dedikálta és egy ú. n. tabula ansata keretbe vésette, melyet mind ¥'•

Next

/
Oldalképek
Tartalom