Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Isoz Kálmán: Egy pesti zenész feljegyzései 1796-tól 1800-ig 181-190

Egy pesti zenész feljegyzései 1796-tól 1800-ig. A nagy zeneművészek élettörténete mindenkor érdekelte úgy a kortársakat, mint az utókor zenekedvelőit, ami a dolog természetében rejlik, mert mi lehet érdekesebb, mint egy lángelmének élete, küzdelmei, munkássága? De mint a hegycsúcsok magassága a tengerszinthez viszonylanak, olyképen magaslanak ki a üagy zeneművészek és szerzők a mindennapi szükséglet ellátására szolgáló zenésztömeg széles rétegének legmagasabb szintje fölé. E zenészréteg élete is megérdemli, bár más szempontból, mint a nagy művészeké, hogy teljes érdeklődéssel forduljunk feléje. Ez a sereg munkálja meg, más-más mélységekig azt a talajt, amely a nagy művészet befogadására képes és annak életéhez a gazdasági lehetőséget nyújtja. Ha a széles zenészréteg valamely tagjának életét megismerhetjük, kora zenei életének érdekes távlatába nyerünk bepillantást. Meglátjuk nemcsak azt a gazdasági helyzetet, melyben életét töltötte, mekkora volt szakképzettsége, teljesítőképessége, hanem megismerkedünk azokkal is, kik szolgálatait igénybe vették s megfigyelhetjük, hogy milyen fokú zenei követelményekkel lépett fel vele szemben a polgári társadalom zenekedvelő rétege. Az is bizonyos, hogy éppen szerényebb polgári s vagyoni helyzete folytán, a széles zenésztársadalomnak még jobbnevű tagja sem igen őrizgette levelezését vagy írt naplót, úgy hogy csak levéltárakban valamely üggyel kapcsolatban fennmaradt írások őriznek meg némi szerény adatokat valamely zenész élete folyásának nem hivatalos dolgairól. A szabályszerű és gondos hivatalos eljárásnak köszönhetjük, hogy a XVIII. század legvégén élt és Pesten működött egyik városi zenésznek, Lettner Jakabnak hagyatéki ügye elintézésével kapcsolatban annak némely irománya

1

) fennmaradt számunkra, amelyek lehetővé teszik, hogy bepillantást nyerjünk egy szerény muzsikus életébe. Lettner Jakab minden valószínűség szerint egy gráci tanítónak vagy zenésznek volt gyermeke. Amikor megismerkedünk vele, atyja már nem él, csak édesanyja Grácban. Három testvérbátyja volt : András, tanító és orgonás Pölszben, Judenburg mellett ; Mihály, templomi énekes és egyházfi St. Pöltenben és Ferenc, egy vállalkozó szellemű ember, ki gyakorlati pályára ment s többféle próbálkozás után uradalmi tiszt és borkereskedő lett. Lettner Jakab bizonyos fokú zeneismereteket elsajátítván szülőföldén, elhelyezkedést keresett. 19 éves korában átjött Magyarországba és 1779-ben Sopronban toronyzenészlegény lett. Ekkor Gassner Lajos volt a toronyzenészmester, kinek komoly embernek és jó muzsikusnak kellett lennie, mert legénye mellette derekas zenésszé s dicséretes visel kedésű férfiúvá lett. Lettner Jakab soproni szolgálati ideje alatt hébe-hóba