Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140
A BUDAVÁRI KATONAI SZERTÁR (ZEUGHAUS) 1725—1901 \\q Zeug Hausses, wie solcher von innen in den Hoff-Platz anzusehen ist, samt den Profil des untern Quer-Flugels, woran dato nur die Thürn und Fensterstöck zu denen Werckstätten eingesezt worden.« Ennek az alaprajza »Grundriss des erstem Stocks von obigen Tractu, wie solcher im Jahr 1725 von L,itt. A. B. bis C. unter Obdach gebracht worden. — D. Einfarth. — E. F. G. H. Gewölber zu Werckstädten, so anheuer 726 zugericht worden.« (1. tervrajz) A másiknak felírása a következő: »Faciata des änderten oder untern Quer-Flügels, wie solcher anno 1726. nur unter obdach gebracht worden, und künfftigs Jahr von innen und aussen noch auszubauen ist.« (3. tervrajz) Az eddigi építkezés folyamán két traktusról vagy két szárnyról volt szó. Az elülső oldalszárny után a hátulsó (tulajdonképen alsó : unterer) keresztszárnyban folytatódott az építmény és eljutott a harmadik traktusig, a várfalra épülő szélső (tulaj donképen hátulsó : hinterer) oldalszárnyig. Az épület főhomlokzati részéről, tehát az elülső keresztszárnyról még szó sem esett. Ott a régi fegyverraktár kiugró négyszögének megmaradt falai egyelőre lakást biztosítottak az épülő Zeughaus kapusának. Ez a deszkával befedett épületmaradvány az elülső oldalszárny nézetrajzán (Faciata des erstem oder vordem Tractus, 1. tervrajz) pontozott vonalakkal fel is van tüntetve. Ebből a négyszögből indult ki és vonult a várfalig még egy megmaradt régi fal. Belőle lett az elülső oldalszárny, vagyis a negyedik traktus egyik főfala. Ide került a Zeughaus főhomlokzata. A régi épület épen maradt fala a várfal fölött is tovább húzódott és alapja lett a szélső oldalszárny külső főfalának. Ennek az épületrésznek a feléig minden kétséget kizáróan ki tudjuk mutatni a régi falat, de egészen bizonyos, hogy tovább is folytatódott a várárokig és ott derékszögben megtörve az árok peremén befelé. Idáig, az árok és a várfal találkozásáig jutott el a fegyvertár építkezése 1726-ban. A megépült két traktus teljes kiépítésére vonatkozik Mattheynek egy 1726 október 28-án kelt költségvetése. Ebbe fel van már véve az emeleten helyetfoglaló fegyvertermek kiképzése is. Az oldalszárny földszinti, tehát a műhelyek ablakainak elhelyezésére Matthey még nem számított, mert a költségvetésben említett 38 ablak későbbi írásos bizonyíték szerint az egész keresztszárnyon kívül az oldalszárnynak csak az emeletére, a fegyvertermekhez volt szánva. Az oldalszárnyon levő bejárat belső kapujára 30 frt-ot irányzott elő az építész. A költségvetés összege 4088 frt 45 kr.-t tett ki. 44 ) Ugyanekkor elkészítette Matthey az egész szélső oldalszárnynak és a főhomlokzati (negyedik) traktus egy részének költségvetését is : »Überschlag des zu erbauenden dritten und einen Stuck des virdten zeughausestractus zu Ofen, was solches betraget.« Az első emelet 1726-ban készült alaprajzából kiviláglik, hogy az oldalszárny folytatásaként a főhomlokzati keresztszárnyból csak a kiugró sarokszöget vette fel Matthey a költségvetésbe. (2. és 4. tervrajz) Ezt a négyszöget mint a XVII. századi tárházból megmaradt saroknak megfelelő kiszögellést tervezte Matthey a főhomlokzatnak a várfalon nyugvó szélére. A költségvetésben a főbejáróig nem jutott el. A kőfaragőmunkáknál feltüntetett kapu az oldalszárny udvari bejáratához kellett. 45 )
