Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága, 1809-1847 76-98

meglepő nagy. Csak egy-kettőre mutatok reá. A Kálvin-téri templomot hol Ballá József földmérőnek, hol pedig Hild Vincének tulajdonítják. Baliának csak annyi köze volt az építkezéshez, hogy ő volt a hitközség kurátora. Hild Vince pedig ácsmester volt és néha-néha építésvezetőnek alkalmazták! A gróf Károlyi palotát hol Pollacknak — Mihálynak vagy Ágostonnak —, hol Ybl Miklósnak szokás tulajdonítani. A valóság már most az, hogy Pollack Ágoston és Ybl a negyvenes évek végén átalakításokat végeztek ezen a palotán. Több hasonló tévedés fertőzi meg a régi Pest építészet­történetét és igen jellemző az, hogy egyes publikált hiteles adatokat a későbbi szerzők egyszerűen nem kívánnak tudomásul venni. 5 ) De a monografikus feldolgozáson túl felette érdekes eredményeket lehetne elérni, ha a tervanyagot Pest lakóházainak fejlődése szempontjából dolgoznók föl. Hogyan alakult ki a jellegzetes pesti bérház-alaprajz? Egy az építész szemével dolgozó kutató világosan kimutathatná, hogy Budapest egészségtelen és átkos építőrendszere hogyan alakult ki, hogy abból, ami eredetileg a kis épületmagasságoknál megengedhető volt, miképen lettek a házak magasságának növekedésével többé jóvá nem tehető bűnök, amelyek átkát azok a generációk szenvedték meg, amelyek egymást követték e házakban. Kimutatható volna, hogy a telekkiuzsórázás virtuóz módszereinek gyökerei hová nyúlnak vissza és miképen erősödtek meg egy évszázad alatt. Az anyag színes és szemléletes háttért adhatna gazdaságtörténeti kutatásoknak is, ha vizsgálat tárgyává tennők, hogy miképen változott az építkezések száma a szóbanforgó negyven év alatt, milyen összefüggésben volt a gazdasági viszonyokkal, a háborúkkal, a többszörös devalvációval és a jó terméssel. Hogy egy olyan esemény, mint az 1838. évi nagy árvíz az építkezésekre mit jelentett, azt néhány számmal mutatom meg. Az építési engedélyek száma 1837-től 1841-ig a következőképen változott: 1837 . 1838 . 1839 . 1840 . 1841 . 72 építési engedély kérvény 457 « « « 397 « « « 174 « « « 131 « « « Az árvíz olyan munkamennyiséget teremtett, hogy 12 építőmesterről tudunk, akik csak ez évben dolgoztak Pesten a céhek külön engedélye alapján. Az anyag nagyszabású topográfiai kutatás alapjául szolgálhatna — ugyanis segítségével Pestnek a XIX. század elején történt fejlődését lehetne felrajzolni : miként törte át a Deák Ferenc-utca, Károly-körút, Múzeum-körút vonalát a lakosság növekedése és gazdagodása. És e keretek­be igen érdekes városépítési megfigyelések illeszkedhetnének, hogy egy példát említsek, miképen lett a Városligeti Fasor a gazdag pestiek nyaraló­negyede, melyet remek portikuszos villák képeztek, amelyhez a bejáratot a Zofahl tervezte oszlopcsarnokom Lövölde és a Zitterbarth—-féle nagyszabású Malvieux-mulatóház képezte, célpontját pedig a Pollack Mihály építette bájos vendéglő alkotta. De más igen jellegzetes problémák is kidomborod­nának, így például, hogy minő nehézségekkel sikerült József nádornak à József-tértől a Dorottya-utcáig terjedő éktelen Sóhivatalt megszün­tetnie, amely a régi Belvárost elzárta az új Lipótvárostól — és azt a jellemző tényt, hogy a nagy nádor halála után a kapzsiság a József ­79

Next

/
Oldalképek
Tartalom