Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága, 1809-1847 76-98
teret újra be akarja építeni, ami ellen a háztulajdonosok tiltakoznak. Részleteiben is megismerhetnék azt a meddő harcot, amelyet gróf Széchenyi István a Nemzeti Színháznak a mai Tudományos Akadémia telkén való felépítéséért hiába harcolt. A későbbi akták világosságot deríthetnének arra a kérdésre, hogy a Mária Valéria-utca és a Dunapart közötti terület miért parcelláztatott és miért nem valósult meg a Széchenyi követelte hatalmas platánfasor. A már említett Vasquez-féle metszetből megtanulhatjuk, hogy mit vesztett el ezzel Pest. Az anyag nagysága és gazdagsága dacára még sem teljes. Mindenekelőtt hiányozik még néhány terv, sőt sajnos éppen a legérdekesebbek hiányoznak, így a Vármegyeház, a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum, a Városház, a Lloyd-palota, a Nemzeti Kaszinó és a Iyudoviceum rajzai. Úgylátszik, hogy ezek más magasabb hatóságokhoz kerültek. Adminisztratív intézkedések folytán is hiányos az anyag. 1822-től az építkezés ellenőrzése céljából az aktához tartozó tervpéldány átküldetett a városi tanácshoz és csak 1829-től kezdődőleg Őriztetett meg külön kötegekben a Szépítő bizottmány levéltárában. így kb. 300—400 épületről nincsen tervünk. S úgy tetszik, hogy e hiányzó tervek között vannak a Deák Ferenc-utcai épületek rajzai is, amelyek úgyszólván teljes egészükben hiányoznak. 6 ) Nagyszabású feladatok várnak itt a kutatókra. A magam részéről miután az egész anyagot áttanulmányoztam, a fentiekből néhány fejezetet már évek előtt megírtam. 7 ) Egyéb, minden időmet igénybevevő tevékenységemnél fogva, a tervezett további monográfiák megírását még nem fejezhettem be. De viszont úgy tetszik, hogy a többhavi munka árán elvégzett általános anyagrendezés olyan kiindulópontot képez, amely önmagában is értéket képvisel és ezért megtisztelő felhívásra ezen alapvető adatgyűjtésemet adom közkézre a következőkben egyszerűen mint adat jegyzéket, mesterenkinti és topográfiai feldolgozásban. Tanulmányom tehát a következőket tartalmazza : I. Összefoglaló kimutatás a »Verschönerungs Akten« 1809-1847-ig terjedő beadványi terveiről, mesterek és évek szerint felállítva. E kimutatás e korszak pesti építőtevékenységének meglepő tükrét nyújtja. II. Mesterenkinti jegyzékek a 18 legnevezetesebb mester munkásságáról. E jegyzékben általában csak az egyemeletes és annál nagyobb épületek foglaltatnak — mivel a jelentéktelenebbek művészi értékkel alig bírnak, — de egyes méltánylást igénylő esetekben a kisebb objektumok is megtalálhatók, amennyiben topográfiai és művészettörténeti szempontból érdekesek. E jegyzékek segítségével most már a tervek és iratok könnyen megtalálhatók, másrészt a még ma is meglevő, részben átalakított felmagasított házak kora és mestere könnyen megállapítható. Ép ezért úgy vélem, hogy e jegyzékek egyrészt jelentősen megkönnyítik a még hiányzó monográfiák megírását, másrészt műemléki szempontból is hasznos szolgálatot tehetnek, mert reá mutatnak azokra az épületekre, amelyek különös értékeket tartalmaznak. III. E jegyzékek tartalmát egy topográfiai térképben foglaltam össze, amely áttekinthető formában mutatja meg az egyes épületek tervezőjének személyét. Úgy vélem, hogy ez a módszer kepszerűbb fogalmat ad e kor mestereinek munkásságáról, mint a névsorok. A térkép felállítása aránylag nagy nehézségekkel járt. 80
