Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bierbauer Virgil: Pesti építőmesterek munkássága, 1809-1847 76-98

minő nagyszerű és monumentális megjelenést adott Budapestnek. Ha a Vasquez-féle metszeteket nézzük, igazán sajnálnunk kell, hogy ezt a képet egy biztosítótársaság és egy pénzintézet székházának hivalkodó homlokzata váltotta fel! De ezenfelül is igen sok téren volt mesteri keze Hildnek. így híresek voltak oszlopos udvarai, amelyek közül úgyszólván csak a Ivloyd-palota élte túl a háborúelőtti korszak rombolásait.

2

) Híresek voltak Hild boltozatai, amelyeknél arra törekedett, hogy minél jobban megközelítsék a vízszintest. Úgymondják, hogy ezen a téren Pollack-kal versenyzett és legyőzte azt, — míg végül merészsége folytán bekövetkezett a lipótvárosi templom katasztrófája. Tisztázandó volna Hilddel kapcsolatban az a kérdés is, vaj j on miképpen lett ő a Iyloyd-palota tervezője? A Magyar Mérnök és Bpítész Egylet Pollack Mihály-rajzgyüjteményében ugyanis szerepel ez épületnek egy a kivitellel csaknem azonos terve, amelyet Pollack Mihály készített. De a két elsőrendű, mert a köztudatban legismertebb név mellett nagyszámú munkákkal szerepelnek ez irattárban más kitűnő művészek. Az egyik Kasselik Fidélio, egy ugyancsak barokképzettségű művész kitűnő tervekkel, amelyek alapján felépített házak közül egy-kettő ma is fennáll még. Mellette áll Hofrichter József, a Kálvin-téri templom tervezője, aki a Megyeház Semmelweis-utcai szárnyát építette és akire a gróf Károlyicsalád Kecskeméti-utcai palotája átépítésének kivitelezését a bécsi Anton Pius Riegl tervei alapján bizta.

3

) Hofrichter e bécsi terveket alaposan módosította és azoknak a kivitelt közlő jellegzetes pesti ízt adott. Ott van a két Brein: Fülöp, akinek művészete ugyancsak a barokk végső kicsengésével teljes és a fiatalabbik, Brein Ignác, akiről csak kevesen tudják, hogy sok minden egyében kívül a Deák Ferenc-téri »Két törökhöz« címzett ház homlokzata az ő műve.

4

) Még kevesebben tudnak Düttrich Józsefről, aki 1810-ben felépítette a Károly-körút és Király-utca sarkán az akkori Pest legmagasabb házát, az óriási méretű négyemeletes Gyertyánffy-féle bérházat. Ismertebb név Zitterbarth Mátyás-é, hiszen ő építette a Vármegyeházat és az első Nemzeti Színházat ! De az irodalom eddig csak egy Zitterbarth-ról tud — pedig hárman szerepeltek. A legidősebb úgylátszik az idősebb Zitterbarth Mátyás volt, aki kb. 1820-ig működött. 1829-ig szerepel Zitterbarth János, akinek özvegye Zitterbarth Teréz 1832-től 39-ig folytatta Zitterbarth János üzletét. És csak 1829-ben jelenik meg a köztudatban élő Zitterbarth Mátyás. A korszak második felének kiterjedt gyakorlatú építészei voltak Zofahl Lóránt (300 terv), akinek irodájában később több nagynevű mester kezdette meg gyakorlatát — és Kasselik Ferenc (413 terv), aki, mint ismeretes, az egyemeletes barokk városházát pilaszteres kétemeletes formába hozta és később annak harmadik emeletét is megépítette. Talán meglepően hat az a tény, hogy özv. Zitterbarth Teréz is szerepel a pesti építőmesterek között. A céhrendszer idején ez általánosan bevett szokás volt és a 40 pesti építőmester között öt özvegy is szerepel az említetten kívül: özv. Brein Magda, özv. Hild Klára, özv. Düttrich Anna és özv. Kasselik Eleonóra. Persze a nagyobb biztonság kedvéért a tervet egy más építőmester is aláírta, mint a kivitelért felelős szakember. Ennyiféle lehetőséget tartalmaz e levéltár anyagának monografikus feldolgozása, amire felette nagy szükség volna, mert a szájról-szájra hagyományozott, kézről-kézre átvett tévedések és helytelen atribuálások száma 78