Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49

és összpontosított figyelmet rá nem fordítva, mindeddig ki nem töltött. Pedig már egy 1760-ból való igen érdekes és értékes Budáról szóló munka is több ízben megemlékezik a palotának ezen átmeneti állapotáról és, bár csak egészen vázlatosan, de olyan tájékozottsággal közli, amit a helyzetről és eseményekről tud, hogy a mai kutatás bírálatát is kiállja. Joannes Eleemosinarius Ferdinandus Miller, többek közt Buda városának jegyzője, »Hungarus Budensis«, ahogy maga magáról mondja, írta az »Epitome vieissitudinum et rerum memorabilium de libera regia ac metropolitana űrbe Budensi etc.« (Budae, 1760.) című munkát, melynek idevonatkozó részét érdemesnek tartom itt közölni annál is inkább, mert erre az idézetre, de meg más helyeire is kell majd a továbbiak során utalnom. »De Arcé, sive Residentia Regia. Olim Residentiam Regiam primum a Sigismundo Imperatore et Rege Hungáriáé extructam, a Mathia Corvino Hungáriáé Rege autem magnificentioribus ac splendidioribus aedificiis excultam atque ampliatam, in Europa celèberrimam fuisse, sed per bellicas vicissitudines adeo collapsam et in congeriem lapidum redactam extitisse, ut ejus ruderum spectator se a lachrymis non valuerit temperare, superius cum jam aliqua meminerim, ab iis hie supersedeo, cum jam tristis spectaculi rudera novis aedificiis potiori ex parte obtecta sint : coeperat quidem Excellentissimus ac Illustrissimus Dominus Maximilianus I

v

udovicus Diber Baro a Regal Suae Majestatis Caesareo-Regiae Generalis Campi Mareschalli Locumtenens, unius I^egionis Pedestris Ordinis Colonellus et Praesidii Budensis Praefectus Residentiam hanc anno 1715. restaurare, sed hoc in castra contra Turcas anno subsequo ire jusso et ad Petro-Varadinum vita privato, susceptum aedificium infectum mansit, nusquam continuatum, sed penitus neglectum, jam ruinam minatum corrutumque fuisset...« (123—124. 1.) Hunfalvy János Rohbock I^ajos által illusztrált »Budapest és környéke« című, Pesten 1859-ben megjelent munkája 82. lapján így ír: »A királyi várpalota Budán. A régi magyar királyok építkezései a török uralom alatt romba dőltek. A törökök elűzetése után báró Regal budai várparancsnok 1715-ben az omladékokbul négyszegletű épületet kezde rakatni, mellyet azonban a török háborúk miatt be nem végezhete.« Rupp Jakab *) is említi ugyan a palotának a visszafoglalás utáni rombadőlését, de a III. Károly korabeli újjáépítésről, illetve újjáépítési törekvésekről nem tud és mindjárt »1745. körül« jelzi az új (Mária Teréziaféle) palota építésének kezdetét. Hauszmann Alajos »A kir. vár építésének történeté«-ben (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönye, 34. köt. 1900. 232. 1.) említést tesz a Regal alatt megindult építkezésről, de összecseréli a paiotát az épen 10 évvel később épülni kezdett fegyvertárral. Pontosan leírja a »Zeughaus«-t, melyet a visszafoglalás utáni rom-állapot és Mária Terézia palotája közti áthidalásnak tart. A most tárgyalt építményről tehát valójában nincs tudomása. E tévedés gyökere Hunfalvy János szövegében lehetett, ahol »négyszegletű« épületről olvasunk : ez pedig csak a »Zeughaus«-t juttathatta Hauszmann eszébe. Egy monografikus, de inkább népszerű dolgozat szerzője, Lehmann Ferenc 2

) nem ismerte, úgy látszik, sem Miller, sem Hunfalvy munkáját, de Lux Kálmán már szintén megemlékezik a palota »közbenső állapotáról, melyet gróf Regal budai várparancsnok teremtett, midőn 1715-ben felső utasításra a királyi paloták romjai fölé lakható épületet emelt... « 3

) — Itt meg kell jegyeznem, hogy a később valóban grófi rangra emelkedett Regal által építtetni 2