Dr. Schwarcz Katalin szerk.: Repertórium – A Tanulmányok Budapest Múltjából 1-25. 1932-1996 köteteihez (2000)

BEVEZETÉS - KIADÁSTÖRTÉNETI VÁZLAT

BEVEZETÉS KIADÁSTÖRTÉNETI VÁZLAT' 1932-ben újabb kötettel gyarapodott a főváros által 1930-ban indított várostörténeti monográfiák sorozata,

2 Tanulmányok Budapest Múltjából címmel, melyet a Fővárosi Levéltár főlevéltárosa, Gárdonyi Albert

3 szerkesztett, s melynek lapjain a levétár és a Székesfővárosi Múzeum tudós, a főváros történetét kutató munkatársai újabb fórumot kaptak, hogy kutatási eredményeiket, illetve a múzeum - a főváros történetét gazdagító - gyűjteményének darabjait bemutathassák, tudományosan elemezhessék. Az évkönyv minden egyes kötete Budapest múltjával, emlékeivel kapcsolatos, gondos részmunkával összegyűjtött, önálló cikkeket tartalmaz. E tanulmányok megjelenésük kezdete óta napjainkig bizton számíthattak és számíthatnak a főváros történetével foglalkozó kutatók, történészek megkülönböztetett figyelmén kívül a főváros polgárainak érdeklődésére is. A főváros vezetése előtt végső célként valójában már a monográfia elindításakor egy Budapest történetét feldolgozó nagymonográfia létrehozása lebegett, de akkoriban a várostörténeti kutatás még nagy nehézségekkel küzdött az adatok és források feldolgozatlansága, rendszerezetlensége miatt. A fővárosra vonatkozó középkori oklevelek összegyűjtése sokáig váratott magára, csak Csánki Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója szorgalmazására folytatták 1912-ben.

4 A régészeti kutatásokat mind kormányzati, mind fővárosi szinten már az 1870-es évektől kezdve komoly mértékben támogatták. Megindultak a rendszeres ásatások. Az aquincumi ásatások eredményeként külön múzeum létesült.

5 Első igazgatója Kuzsinszky Bálint lett. Salamon Ferenc a főváros megbízásából három kötetben megírta az egyesített főváros történetét Mátyás koráig.

6 A Tanulmányok részeredményeivel, a város középkori és újkori történetét feltáró „históriai téglák"egymás mellé helyezésével került egyre közelebb a várostörténeti kutatás a nagy mű megszületéséhez, s készülhettek el az önmagukban is felfedezésértékű alaptanulmányok. A tizedik kötet előszavában elégedetten állapíthatta meg dr. Némethy Károly, fővárosi tanácsnok, a kötet szerkesztője, hogy a kiadvány teljesítette feladatát: nélkülözhetetlen forrásává vált a főváros 1 Az Évkönyv történetének forrásokon alapuló részletes feldolgozását egy, a közeljövőben megjelenő tanulmányban szándékozik közreadni a kiadvány összeállítója. 2 A sorozatot az alábbi címmel adták közre: Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái. Az első két kötet: SCHOEN Arnold: A budapesti központi városháza. (Volt Invalidus-ház, majd Károly-kaszárnya.) Bp. 1930, Budapest Székesfőváros, 176 p. ill. (Budapest Székesfőváros Várostörténeti Monográfiái [1.]), és SCHOEN Arnold: A budai Szent Anna templom. Bp. 1930, Budapest Székesfőváros, 242 p. ill. (Budapest Várostörténeti Monográfiái [2.]) 3 a kötetben, mint szerkesztő a neve nincs feltüntetve, de szellemi közreműködésére utal CSAPODINÉ GÁRDONYI Klára: = TBM 23. 1991. 264 p. „... alapító tagja lett a Tanulmányok Budapest Múltjából c. folyóiratnak." 4 SOMOGYVÁRI Erzsébet: Budapest Főváros Levéltárának Kiadványai 1883-1945. = Budapest Főváros Levéltára Közleményei '88. Bp. 1988. BFL 405 p. 5 SZILÁGYI János: Az Aquincumi Múzeum. = TBM 16. köt. 12 p. 6 SALAMON Ferenc: Budapest Története 1-3. köt. Bp. 1878-1885. 7