Dr. Schwarcz Katalin szerk.: Repertórium – A Tanulmányok Budapest Múltjából 1-25. 1932-1996 köteteihez (2000)

BEVEZETÉS - KIADÁSTÖRTÉNETI VÁZLAT

történetét kutató munkának, gyarapította és megújította a helytörténeti irodalom addigi eredményeit, publikálási lehetőségeit.

7 Sajnos, az 1943-ban megjelent tizedik kötettel le is zárult a Tanulmányok Budapest Múltjából megjelentetésének első, a Fővárosi Levéltárhoz fűződő korszaka. Az évkönyv újjáélesztését csak 1954-ban határozta el a főváros vezetése és a Magyar Tudományos Akadémia.

8 Megalakult a Budapest története szerkesztő bizottsága dr. Gerevich László elnökletével, melynek célja egy nagyszabású, többkötetes Budapest-történet létrehozása volt. Megegyeztek, hogy a kutatások anyagi hátterét a Fővárosi Tanács biztosítja, a kutatásokat a Budapesti Történeti Múzeum koordinálja. Gerevich László, a múzeum főigazgatójának irányításával kezdődtek meg az előkutatások, s ezek eredményeit publikálták a változatlan címmel, immár a Budapesti Történeti Múzeum gondozásában, az Akadémiai Kiadó kiadásában, megváltozott formátumban megjelentetett, de tartalmában - a publikáló történészeknek köszönhetően - továbbra is a megszokott magas színvonalú folytatásában. 1956-ban jelent meg all. kötet. „A Tanulmányok Budapest Múltjából című évkönyv tartalma és formája új, de megtartották a régi elnevezést. A Budapest Régiségei és a budapesti forráskiadványok mellett ez az évkönyvsorozat hivatott arra, hogy a Budapest történetének egészéhez szervesen kapcsolódó részletkérdéseket és e történet értékelésének ideológiai problémáit megoldja vagy fölvesse" - írta előszavában Pongrácz Kálmán, a Fővárosi Tanács akkori elnöke.

9 1966-ig évente, kétévente jelentek meg a Budapest története szerkesztőbizottságának szerkesztésében a várostörténeti kutatómunkát hosszú időre megalapozó, elsősorban a Fővárosi Levéltár és a Budapesti Történeti Múzeum kutatóinak a középkortól egészen a második világháborúig terjedő időszak mindeddig feltáratlan várostörténeti adatait és új szempontú összefüggéseket tartalmazó tanulmányai. 1963-ban, a 16. kötet megjelenésekor a címlapon is jelezték, hogy az évkönyv immár a Budapesti Történeti Múzeum kiadványa. Ettől a kötettől kezdve, mely tematikus szám, a 75 éves fennállását ünneplő fővárosi múzeum történetével, működésével, gyűjteményeinek ismertetésével foglalkozik - megváltozik a formátum, a szerkesztő a múzeum főigazgatója: dr. Tarjányi Sándor. 1973-ban már dr. Horváth Miklós, az új főigazgató, ő az újabb, a főváros egyesítésének százéves évfordulójára rendezett várostörténeti konferencia anyagát tartalmazó 20. kötet főszerkesztője. Innentől egyre ritkábban jelennek meg a kötetek. A 21. kötet 1979ben, s újabb kilenc évet kell várni az 1988-ban dr. Székely György szerkesztésében megjelenő 22. kötetre.

10 A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy ebben az időszakban jelentek meg gyűjtemény ismertetők, színvonalas kiállítási vezető, kiállítási katalógusok, tanulmánykötetek a múzeum kiadásában, valamint Kumorovitz Lajos Bernát forrásközlő műve, a Budapest történetének Zsigmond-kori okleveleit közreadó munkája.

11 1996-ben újabb fordulat következett a kiadvány megjelentetésének történetében: visszatérve a kezdetekhez, a Fővárosi Levéltárral közösen jelentette meg a múzeum a 25. kötetet. A tanulmányok, közlemények szakszerűsége, az elsősorban a 19. és 20. század eddig ismeretlen és feldolgozatlan várostörténeti forrásainak feltárása, a feldolgozott té7 NÉMETHY Károly: Előszó. = TBM 10. 1943.

1—II p. 8 Jegyzőkönyv a „Budapest története" Bizottságának 1954. szeptember 24-én tartott üléséről. Kézirat. BTM Adattár 221-281 p. 9 PONGRÁCZ Kálmán: Előszó. = TBM 11.1956. 7 p. 10 Dr. Székely György 1982-1985 között vezette a múzeumot. 11 SCHWARCZ Katalin: A BTM kiadványai és munkatársainak szakirodalmi tevékenysége 1976-1987. In: Pest-budai Hírmondó 2. Bp. 1989. 8