Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

III. fejezet. Eljárásjog

III. FEJEZET ELJÁRÁSJOG 1. A VÁROSI BÍRÓSÁGOK ILLETÉKESSÉGE A hatáskör kérdéseit az I. fejezet a városi joghatóság kiterjedésével kapcsolatban lényegében már magában foglalta; az eljárásjogi keretek az osztrák abszolút hatóságokkal vívott harcban alakultak ki. Itt csak annyit kell hozzátennünk, hogy a két város hatáskörét nemcsak az udvari kamara budai igazgatósága és a katonai parancsnokság korlátozta, hanem természetesen az egyházi bíróságok is. Ezek egyrészt ratione personne igényelték az egyházi személyek elleni büntetőperek elbírálását, másrészt ratione matériáé a hit és erkölcs kérdésével összefüggő minden ügyét. Hatáskörük erre az időre már nagyon összeszűkült; a XVIII. század elején már joggal lehetett összefoglalni a végrendelet, házasság és esküszegés pereinek körére.

1 A végrendeletek tartalmi kérdéseit azonban a városok állandóan hatóságuk alá vonták, s a jogvitás szerződési ügyek elintézésében sem gátolta őket az, hogy a szerződésszegés egyben esküszegés is volt. Gyakorlatilag tehát a házassági ügyek maradtak meg Budán és Pesten az egyházi bíróság hatáskörében. Valóban találni utalást arra, hogy a házasság előtti nemi élet kérdése szentszék előtt, ,,

coram ordinario und der Geistlichkeit" került megítélés alá,

2 ós közelebbről a pesti plébános a visszafoglalás után is gyakorolta hagyományos szentszéki joghatóságát.

3 Büntetőjogi szempontból ez a bíráskodás nem érintette lényegesen a város hatáskörét; egy ízben pl. egy leány többszörös házassági ígérete miatt 12 ft büntetést akart megvenni a plébános az apán, de aztán megelégedett néggyel is.

4 Mivel ez időben a szentszékek ítéleteit már a világi hatóságok hajtották végre,

5 a pesti apátplébános is a város segítségét vette igénybe a bíróságán kiszabott pénzbüntetések behajtásánál.

6 Szorosan vett kriminális büntetést azonban az egyházi bíróság nem szabhatott ki. Az illetékességet a városi bíróságok erste Instanz jellege határozta meg, amelyről fent már volt szó.

7 A tanács a városi polgárok és lakosok elsőfokú és egyben közvetlenül illetékes hatósága is volt, Maylin 1703-i előadmánya 1 Bonis i. m. 29—30. 2 Btjkv. 1700. nov. 29. III. 318—319, IV. 189. 3 Gárdonyi Albert : Városi plébániák kiváltságos állása a középkorban. Károlyi Emlékkönyv (Bp. 1933) 163—182. 4 Ptjkv. 1700. nov. 23, II. 428. 5 Paulus Khlósz : Praxis sou forma processualis fori spirituális . . . (Tyrnaviae 1794) 80. — Ez a megoldás az egyházi bíróságoknak az államszervezetbe való szorosabb beillesztésére, de az egyház és az abszolutizmus együtműködésére is jellemző. 6 Nedeczky Ferenc apátplébános 1701. máj. 23-i panasza, Int. a. a. nr. 526. 7 L. I. fej. 22—27, 88. jz.