Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
szerint „der Burgerschafft gehörige Instanz". 8 így értelmezte ezt a kifejezést a későfeudális magyar városi jog is. 9 A büntetőbí áskodásban ez a forum domiciliit jelentette, melynek érvényesítésére a városok meglehetős sikerrel törekedtek is. Az illetékesség meghatározásánál ezt az elvet mégis sokszoiosan keresztezte, és döntően esett latba a vádlott rendi hovatartozása és katona vagy polgári mivolta. 10 Rendi állás tekintetében a papság és nemesség okozott nehézséget. A két város követeinek az 1687-i országgyűlésen benyújtott pontjaira adott véleményében Werlein inspektor kifejtette, hogy az egyháziak és világiak közt a városi terhek szempontjából nem szabad különbséget tenni, mert ez az uralkodó akarata. 11 Le ez nem jelentette azt, hogy az egyháziak a büntető jogszolgáltatás tekintetében is a vá osok hatósága alá tartoztak. Buda és Pest polgári joggyakorlatában sokszor léptek fel felperesként egyháziak: kanonok és konventuális, jezsuita superior, karmeliták és ferencesek, illetve jogi képviselőik. 12 Ezek a perek azonban nem a városi joghatóság alá tartozásukat, csak az actor sequitur forum rei elv érvényesülését jelzik. A tárgyalt időszakban nem volt eset iá, hogy egyházi személy vádlottként a városi tanács előtt állott volna. A nemesség csak Pesten került kapcsolatba a városi bírósággal. A városokban megtelepülő nemesek már a XVII. század közepén elérték, hogy a törvényhozás kivette őket a polgári juriszdikció alól (1647: 93. te). 13 Ugyanakkor ott éltek, laktak, kereskedtek a városban. Pesten is nemegyszer előfor dult, hogy a perbe fogott nemes nem volt hajlandó felelni azon a címen, hogy ő a megyeszékhez tartozik ( er gehör vnder den Stull). u A legnagyobb port Leistner Tóbiás nemes polgár ügye kavarta fel. Az 1698-i viharos polgár mesterválaszt ás következtében kiküldött kamarai bizottság az ellenzék vezérei között őt is súlyos pénzbüntetésre ítélte. 15 Leistner azonban nemességére hivatkozva visszaküldte az adminisztráció fizetési felszólítását. Az exceptio fori sikertelennek bizonyult, az igazgatóság elrendelte állatállománya megbecsülését és a büntetés végrehajtását. 16 A pesti tanács kiküldöttei, köztük a strázsamester, Leistnernek a legelőről hazatérő marháiból hármat levágtak, s árukból törlesztették a büntetést. A nemes polgár jó félesztendő multán, 1700 tavaszán Pest megyéhez fordult, és az egész ' Btjkv. 1703. jan. 19, III. 578; Corr. mag. 1703. jan. 19. 9 Johann von Steeger : Darstellung der Rechte und rechtlichen Gewohnheiten der königl. freyen Städte m Ungarn (Wien 1843) I. 145. — Az Erste Instanz az osztrák jogszokás szerint is közvetlenül illetékes, és csak az igazságszolgáltatás megtagadása címén lehet a főhatósághoz fordulni, Suttinger i. m. 355. 10 Helyesen Both Ödön : Szeged város büntetőbíráskodása 1848-ban (Szeged 1958, Acta Jur. et Pol. Szeged IV. 1.) 10. "KA Exp. 1688. jan. 30, 7. pont. 12 Pl. KA Besch. Pr. 1688. ápr. 12, I. vol. 3v—4. fol.; Btjkv. 1688. dec. 3 előtt, I. 55—56, la. 2—3, 7—8; KA Exp. 1689. máj. 6; Btjkv. 1691. febr. 17,1. 245— 246; uo. 1699. jan. 23, febr. 20, II. 433, 453, HL 4—5, 17 stb. 13 Bonis i. m. 28. 14 így Lendvay György, Ptjkv. 1690. máj. 30, I. 38—40. 15 Takáts Sándor : Ribillió Pesten (A régi Magyarország jókedve c. kötetében, Bp. é. n.) 355—356; Pásztor i. m. 156; Tóth, Pest, TBM XH1. 125. 16 Corr. buch 1699. júl. 1, 13, 31, I. 84, 82.
