Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

válást (separatio) Kollonics bíboros engedte meg, s az egyházi eljárás alkalmasint a prímási szentszéken folyt; a heti 3 ft tartásdíjat és az asszony béesi útiköltségét már a kamarai adminisztráció ítélte meg.

567 A legtöbb házassági per azonban a plébános színe előtt intéződött el. Adataink elsősorban a pesti plébánosra vonatkoznak, akinek már Mohács előtt különleges hatásköre volt.

568 Van rá példa, hogy az ágytól és asztaltól való elválasztás perét tárgyaló consister iurnh& két pesti tanácsost hívott meg.

569 Az ilyen perben a pesti szentszék pénzbüntetést is szabott ki, ennek behajtása a tanácsra hárult. Nedeczky plébános panaszára egy kőművest arra köteleztek, hogy a sekrestyén dolgozza le büntetését.

570 A szentszéki per lefolyta után döntött a tanács a vagyonjogi kérdésekben. Ormastnó pl. akkor kérte a maga és fiai javainak elkülönítését, amikor a szentszék már elválasztotta férjétől; a tanács két tagját küldte ki bizottságként, akiknek az összeírást és az osztályt a két kirendelt gyám bevonásával kellett elvégezniük 571 A házassági perekben fennálló hatásköre révén lépett fel a plébános — mint láttuk — a tanácsnál is, rendszerint az elűzött asszony érdekében; az ilyen védelem azután előbb-utóbb külön válási perbe torkollott. Az erőszakos Suchentrunckh kovács pl. 1701 decemberében alaposan összeverte és pisztollyal komájának, Eschenbruggernek házáig kergette feleségót, mert viszony gyanújába fogta őket. Csak egy jó esztendő múlva került sor arra, hogy újabb durvaság miatt, a plébános panaszára a tanács nőtartást (Kost) állapítson meg az asszonynak, mégpedig a ruházaton kívül heti egy forintot. Végül 1706 őszén a plébános elválasztotta őket ágytól és asztaltól, s a férj a ruházaton kívül heti fél forint tartásdíjat vállalt magára.

572 A katolikus egyházi bíróságoknak a házassági perekben való eljárása bizonyos nehézségekbe ütközött akkor, ha az egyik fél görögkeleti volt. Ezt figyelhetjük meg Demetrovics Nedelkó és felesége elmérgesedett viszályában; a kicsapongó asszony azzal igyekezett csökkenteni felelősségét, hogy férje akadályozza őt a katolikus templom látogatásában. De az ortodox rác polgárok tiltakozása sem gátolta meg Pest tanácsát abban, hogy az együttélés kérdését a szentszékhez ne utalja.

573 Ugyanez a per példa arra is, hogy ha a feleség ellen házasságtörés vádját emelték, a város büntető joghatósága címén eljárt ellene; Nedelkovicsnét is hosszú hónapokon át tartotta tömlöcében bilincsben. Ha a gyakorlatban össze is kapcsolódott az egyházi és világi fórum eljárása, elvileg a határt jól megvonták: a házastársak együttélése, illetve'elválasztása a szentszékek, vagyonjogi vitáik, a nőtartás és az esetleges büntetőjogi felelősségre vonás a városok hatáskörébe tartozott. 567 L. IV. fej. 97. jz. 568 L. III. fej. 3. jz. — Nem bizonyos, hogy perről volt szó akkor, amikor a pesti plébános Backschneider János lányának eljegyzését (Verlobnuss) tárgyalta, Ptjkv. 1701. jún. 28, II. 543. 569 Uo. 1701. jan. 21: casum separationis quoad thorum et mensam, II. 470. 570 Int. a. a. nr. 526. (1701. máj. 23.): Sacra Sedes celebrata in divortio sponsalium mulctam reis imposuit . . .; Corr. buch II. 370—372 (1701. okt. 25.). 571 Ptjkv. 1701. febr. 1, D. 477. 572 Uo. 1701. dec. 9, 1703. márc. 2, 30,11. 599—600, HL 142—143, 153, Corr. buch II. 522; Ptjkv. 1706. okt. 5: vergleicht sich bey dem H[errn] Statt Pfarrer wegen seines Weibs, we i lien selbige von ihme separirt wird, DI. 397. 573 L. IV. fej. 98. jz.