Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
V. fejezet. Magánjog
b) Házassági vagyonjog A pest-budai házassági vagyonjog gyökeresen különbözött a magyar nemesi jog hasonló ágától. Minthogy elvi kijelentéseket még a pesti jogkönyv tervezetében] sem találunk, az egyes esetekből kell rendszerét rekonstruálnunk. Házassági vagyonjogi és hagyatéki perekből egyaránt az tűnik ki, hogy a polgárok szokás szerint házassági szerződésben ( HeyrathsBrieff, Heuraths-Contract) szabályozták a frigyre lépő férfi és nő vagyonjogi viszonyait. A szerződés a láthatóan általános vagyonkezelési közösség alapján állott. A férj és a nő vagyona nem olvadt össze, de a házasság idejére a férj kezelte. Ha a kötelék — akár halál, akár különválás következtében — felbomlott, az asszony különféle igényekkel léphetett fel. Az osztrák jog, mely ebben a tekintetben is irányadó volt, a következő női vagyonjogokat ismerte: 1. Hozomány (Heyrath Guet, dos) az a vagyon, amelyet a nő családja a férjnek a házasság terheihez való hozzájárulásként adott; a kötelék felbomlásakor a férj bizonyíthatta, hogy a hozományt valójában nem kapta meg, de a római jogi dotis non numeratae exceptio tíz év alatt elévült. 2. Különvagyon (Paraphernal Guet) az a női ingóság, készpénz stb., amelyet az asszony a házasságkötéskor férjének kezelésre átadott, az osztrák gyakorlat szerint csak letétbe és nem szabad rendelkezésére. Ezt a két követelést nevezték városainkban hozomány- és különvagyon-igénynek (dotal und paraphernal SprüchenJ, és a házasságba hozott javak gyakori kifejezése (das zuegebrachte guet) alkalmasint ugyancsak mindkettőt magában foglalja. 3. Nászajándék (Widerlaag, donatio propter nuptias) a férjnek a hozomány összegéhez igazodó, a magyar hitbérhez hasonló juttatása a feleség számára. Ha az asszony ok nélkül elhagyta férjét, az osztrák gyakorlat szerint hozományát és nászajándékát elvesztette. 4. Móring (Morgengab) a férjnek az elhalásért juttatott ajándéka. Az osztrák jog szerint a nászajándékot a nő a férj halála után köteles volt megfelelően kihelyezni, hogy biztosítsa az örökösök számára, a móringgal viszont szabadon rendelkezett. Meg kell még jegyezni, hogy a Widerlaag és a Morgengab különválasztása a bajor—osztrák jogterület sajátsága, s ezt városainkban is megtaláljuk. 5. A vagyonkezelési közösség mellett fennállott végül a közszerzemény intézménye, akárcsak a magyar városokban. 574 A városok gyakorlatát néhány jelentősebb ügy megvizsgálása révén ismerhetjük meg. Ezek arról adnak felvüágosítást, miben is állottak ezek a női juttatások, hogyan biztosították őket, és mi volt a női jogok érvényesítésének módja. A legnevezetesebb ügy e tekintetben is az Unger-házaspáré. Erzsébet asszony már első beadványában a házasságba vitt javainak és tartásdíjnak (alimentations mitl) megítélését kérte; férje válasza szerint az előbbi készpénzt, aranyat, ezüstöt és egyéb ingóságot foglalt magában. 575 A hozomány- és különvagyon-igény érvényesítésében kitérőt jelentett, hogy Buda tanácsa 1700 tavaszán elmebetegség miatt gondnokság alá 574 A német házassági vagyonjogra 1. R. Schröder—E. v. Künsaberg : Lehrbuch •der deutschen Rechtsgeschichte, 7. Aufl. (Berlin— Leipzig 1932) 805—816; Suttinger i. m. 962—972 (az osztrák nemesi jogban általában), 140—144, 338—340, 571—572, 872 (az egyes intézmények). S7S L. fent 560. jz.
