Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

Ferretti szőlőjét, s a 900 forintos vételárból elégítették ki az egyes hitelezőket.

224 összefoglalva: a jogkérdés világos volt, a kikötött munkabér járt, csak kikényszerítése ütközött nehézségekbe. De megtörtént, hogy még a jogalapot is el akarták homályosítani, mint az ismert Kneissl Márton ács. Már a strázsamestert küldték rá, amikor még mindig megtagadta a kaszálást elvégző munkások kifizetését, mert a szénát Roedl János vitette el. Kitűnt, hogy ennek földjét kaszáltatta le a derék mester. Jóhiszeműsége címén nem büntették meg, de a munkásokat ki kellett fizetnie, s azután fordulhatott Roedl ellen, ha akart.

225 i) Vállalkozási szerződés Ennek a szerződéstípusnak (locatio-conductio operis), mely a vállalkozót bizonyos munkaeredmóny előállítására kötelezte anyagi ellenszolgáltatás fejében, klasszikus esetei az építkezési szerződés és az iparcikkek készítése a megrendelő számára. Ezek a pest-budai gyakorlatban is bőven előfordultak. De hasonló szabályok vonatkoztak a felcser és az orvos munkájára, az ellátásra és a fuvarozásra is. Az utóbbiakat egyelőre félretéve először az iparosokkal kötött vállalkozási szerződéseket vizsgáljuk meg. A vállalkozó köteles volt a munkát teljes gondossággal elvégezni. Ebből a szabályból szép számú per keletkezett az újjáépítés során, elsősorban kőművesmesterekkel szemben. Az építtetők a tanácstól kérték, hogy a mester hibáját állapítsa meg, s ennek alapján kötelezze őt kijavításra vagy kártérítésre. Különösen kellemetlen felperes volt egy-egy katonatiszt, mint Strasser ezredes, aki alkalmasint ilyen panaszával vélte igazoltnak Brem kőművespallér vasraveretését. A Gallo Sándor ellen műhiba miatt indított keresetét a budai tanács sietett is a szokott módon, szakértők szemléjével (

Beschau) elintézéshez segíteni. A kiküldött négy építőmester lelkiismeretére vallotta, hogy az okozott kár legalább 400 forint.

226 Drenker Mátyás pesti kőművest több építtető is perelte a pesti tanácsnál; az egyiknél a konyhabolt szakadt be, a másiknál a kémény omlott rá a kályhára. Az ítélet a károknak saját költségén való helyrehozására kötelezte, illetve az építőanyagért neki járó összeget szállította le.

227 Van rá példa, hogy az építkezést (ismeretlen okból) az egyik budai zsidó, Bacharacher fizette, és őt is perelték be a falbeomlásáért. Mivel a tanács a kőműveseket tette ezért felelőssé, őket kötelezte a fal felépítésére.

228 Kőművesmester ellen folyt egy pesti eljárás is az építtető kútjának beomlása miatt. Brandl mester maga is 224 Uo. 1700. szept. 27, okt. 23, 27, IÏI. 295—296,303—304, IV. 163, 167, 174. Acta iud. 1700. szept. 27; Acta adm. cam. 1700. okt. 25, KA. Besch. Pr. aznap, VII vol. 40. fol.; Acta adm. cam. mint előbb (az 1700. nov. 2-i városi jelentésben az idézet); KA Mem. u. Anbr. 131 H. (1700. dec. 9. új hitelező); Btjkv. 1700. dec. 17: a kielégítés, ni. 330—331, IV. 201—202. 225 Uo. 1699. febr. 4, 6, U. 437, 440, DJ. 8, 10. 226 Uo. 1689. febr. 9, I. 101, la. 28—29, a vasraverésre I. fej. 18. jz. 227 Ptjkv. 1700. jún. 22, 25, 1703. febr. 6, II. 375, 378, DJ. 139. 228 Btjkv. 1706. máj. 7, VI. 296—297, VII. 87. — Bacharach(er) betelepedésére 1. Büchler i. m. 185.