Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
V. fejezet. Magánjog
elismerte hibáját, s ezért már a per előtt két ökröt adott a kijavítás költségeire. A tanács határozata — ismét szemle alapján — megállapította a hanyag (liederlich) munkát, ezért abban az összegben marasztalta Brandit, amelyet az építtető egy másik mesternek a kút kimélyítéséért és kikövezéséért fizetett. 229 Ácsok szerepeltek alperesként akkor, ha a ház tetőzete vagy más faépítmény bizonyult hibásnak. Jó példa az ilyen perre a bíróviselt Herold patikus ügye, aki a hibákra hivatkozva nem akarta megfizetni Stöckl Péter ács munkadíját. A pesti tanács döntése szerint pártatlan szemle állapítsa meg a tető és a többi ácsmunka hibáit; ezeknek értékét a kikötött összegből le kell vonni, és Stöckl fizessen, ha a munkadíjat túlhaladja, Herold pedig, ha alatta marad. Ha az egész tető használhatatlan, Stöckl a maga költségén köteles újra felépíteni. Az objektív megítélés biztosítására Budáról kértek ácsokat és kőműveseket. A szemlét foganatosító mesterek (Beschaumeister) valóban megvizsgálták a hibákat, de jelentésük (Beschaubriff) az értékre nem terjedt ki, ezért kiegészítésre hívták fel őket. 230 Ha a felek (ritkán) a kamarai adminisztrációhoz fordultak hasonló ügyben, ez is bizottságot küldött ki, vagy — mint Bittner császári hajóőr faistállója ügyében — a városra bízta a szemle lefolytatását és a döntést. 231 Asztalos elleni perben a tanács megbízásából asztalosok végezték a szemlét és a pártatlan becslést (Vnpartheysche Schazung) 22,2 Előfordult, hogy iparosok egymás ellen léptek fel követelésekkel a rosszul végzett munka címén. Röckh pesti lakatos pl. Irackh budai asztalos özvegye ellen munkadíj fejében támasztott követelést, ez viszont néhai férjének a másik számára végzett munkája címén, s egy állítólag elrontott asztalvasalás miatt kapott beszámítást. Fontos az, hogy a felek a két céh szakembereinek döntésében egyeztek meg. 233 A munka elvégzésére vonatkozó perek közül művészettörténeti szempontból legjelentősebb a századunk elején lebontott pesti Glöckelsbergpalota (a régi piarista gimnázium) ügye. A per az építkezésre szerződött, de 1701-ben elhunyt Kalcher Márton építőmester özvegye ellen folyt; a vállalkozási szerződést ugyanis a vállalkozó halála csak akkor szüntette meg, ha a munkát személyesen kellett elvégeznie. 234 Városaink gyakorlata szerint azonban a mester felesége özvegyi jogon még egy évig és egy napig folytathatta férje iparát, s a munkát ténylegesen elvégző kézművestől, a szerszámok szolgáltatása ellenében is, ún. mesterpolturát követelhetett. 235 A kurucok elleni háborúból ismert Glöckelsberg tábornok felesége 1697-ben 229 Ptjkv. 1704. dec. 19, 1705. jan. 23, m. 282, 291. 230 Uo. 1695. ápr. 29, máj. 13, I. 274, 279, Corr. mag. 1695. ápr. 30. Hasonló kérés Budához uo. 1695. szept. 5. 231 Btjkv. 1689. febr. 7: HolzstaU összeomlása, I. 99, la. 33; KA Besch. Pr. 1698. nov. 12: Lenner pesti ácsmester panasza Kneissl budai ácsmester ellen, V. vol. 131. fol. 232 Btjkv. 1689. aug. 31, la. 62. 233 Uo. 1704, aug. 22, IV. 774, V. 52, VI. 49; uo. aug. 27, VI. 53; uo. szept. 5, IV. 779, V. 56, VI. 50; Acta iud. 1704. szept. 11; Int. a. a. nr. 757. A per a bizottság megsértése miatt mellékvágányra futott, 1. H. fej. 80. jz. 234 Személyi i. m. II. 107. 235 KA Mem. u. Anbr. 176 K. (1705. márc. 4, 10, 14, ápr. 3), özvegy Kainné pere Lenner János ellen.
