Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
III. fejezet. Eljárásjog
esküdt seborvosok, és részletesen nyilatkozzanak a sebek milyenségére, halálos vagy könnyebb voltára, a használt fegyverre vonatkozólag. A szemle előtt a megölt ember testét nem volt szabad eltemetni, s ha ez már megtörtént volna, ki kellett hantolni. A gyermekülésről szóló 66. cikk a bábák szakértői véleményére utalt. Ezeket a rendelkezéseket a városi gyakorlatban rendesen alkalmazták is, megelőzve a vármegyei sedriák és a pallosjogú úriszékek bíráskodását. Egyetlen elvi kérdés merült fel velük kapcsolatban, a szakértők esküje. A Kis Jurkó megölése tárgyában folyt hosszas processzus során tekintélyes bizottság: Everling doktor Ordinarius városi orvos, Gering és Selig kirurgusok adtak szakvéleményt a pesti tanácsnak. Az udvari kamara azonban egyebek közt tudni akarta: tettek-e esküt véleményükre. A magisztrátus húzódozott: arra hivatkozott, hogy a három szakértő nem áll városi joghatóság alatt, tehát esküdjék meg az adminisztráció előtt. Az igazgatóság maga is úgy vélte, hogy az említettek esküdt személyek, akiknél a Pr. Cr. értelmében külön eskütételre nincs szükség; az udvari kamara szándéka szerint mégis utasította a várost arra, hogy ezektől most és a jövőben is mindig vegye ki az adott véleményre szóló esküt (speciale iuramentum) , 136 így is történt, Janiska Mihály emberölési ügyében pl. a pesti tanács teljes szövegében jegyzőkönyvbe vette előbb a seborvosok esküjét (iuramentum chrirurgorum), majd a boncolás eredményéről szóló szakértői véleményüket ( indicium chrirurgorum) . 137 A szemlére kiküldött szakértők személyében különbséget kell tennünk az élet elleni cselekmények között. A gyermekölési ügyekben szabály szerint a városi bába egy kirurgussal együtt végezte a szemlét. Együttesen vagy külön-külön adott írásbeli leletükben ( Beschau Zettl) nyilatkoztak a magzat koráról, fejlettségéről, a rajta talált sérülésekről, esetleg az élve vagy halva születés kérdéséről is. A gyermeküléssel vádolt Anna Mária kikeresztelkedett török nővel még szembesítették is a bábát. 138 Emberölés és hitvesölés miatt indult büntetőperekben a kiküldött egy vagy két seborvos arra nézve adott eskü alatt véleményt, hogy a holttesten milyen sérüléseket talált, melyikük volt halálos, és milyen fegyvertől származtak. A Papolaskovics-ügyben a kiemelt éles szüánkokat is bemutatták a tanácsnak. 139 A pesti magisztrátus különösen fontos ügyekben bizottságot rendelt ki, mely a két kirurguson kívül még két tanácsosból és a szindikusból állott. A Janiska-perben részletesen leírja a jegyzőkönyv, hogy a seborvosok (Wilhelm és Durchwaldt) a három hatósági személy jelenlétében letették az esküt, majd kiszálltak a helyszínre, s itt egy padon elvégezték a szemlét (inspection) és a boncolást (section). Ugyanilyen tanácsosi-kirurgusi bizottság végezte el, illetve hitelesítette a férje puskájával megölt Modauerné boncolását is. 140 136 L. IV. fej. 37. jz. 13 'L. IV. fej. 31. jz. 138 L. IV. fej. 63, 64, 70. jz. Hasonló a bába és a Spitalmueter tanúvallomása Grözl Erzsébet holtan született magzatáról; eszerint Everling doktor a terhességet vízkórnak nézte, ezért nem részesítették segélyben a szülőnőt. Corr. mag. 1694. jan. 17. 139 L. IV. fej. 20, 35. jz. 140 L. IV. fej. 31, 50—52. jz.
