Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

III. fejezet. Eljárásjog

előbb Pest bíráját, Eschenbrugger Fülöpöt, akit végrehajtás közben Kohlbacher Mátyás harmincadellenőr bottal fej bevert. A tanács és a polgárság összegyűlt, „hogy ezt megbosszulj a f es a talio elvét akarta érvényesíteni. Bezzeg megijedt a harcias kontra; a főhadbiztoshoz szaladt katonai segítségért, és az adminisztrációtól sürgős kérvényben kért védelmet. Ez hangoztatta is joghatóságát Kohlbacher fölött, de annak nincs nyoma, hogy a városnak elégtételt is adott volna.

57 A többi, csekélyebb jelentőségű esetből ugyancsak az tűnik ki, hogy a kisebb-nagyobb rangú kamarai tisztviselők a forum camerale alá tartozásukra hivatkozva mindig sikerrel vonták ki magukat a városok joghatósága alól;

58 ezek pedig, mivel az adminisztráció nyíltan ellenséges magatartást tanúsított velük szemben, sérelmükre nem remélhettek orvoslást. A kamara személyzetének ezt a „területenkívüliségét" csak az adminisztráció megszüntetése oldhatta fel. A forum domicilii, a lakóhely szerinti illetékesség elvét tehát sokszorosan korlátozta a magasabb rendi állás, esetleg a vallásfelekezet, és a katonai vagy kamarai hatóság alá tartozás. Ezen kívül versengett vele a római jog szerint döntő illetékességi elv, a forum delicti commissi is. Eszerint a tettest ott kellett megbüntetni, ahol a cselekményt elkövette. A két elvre együttesen hivatkozott Pest magisztrátusa az idézett Kostyán-ügyben,

59 de az adminisztráció a megye erősebb jogát ismerte el. Viszont a bűntett elkövetési helye éppen olyan esetben esett döntően a latba, amikor külföldi állampolgárt ért a vád. Az örmény Hayvas Tamás a pesti mészárszék környékén halálos sebet ejtett egy másik örményen, s ez nemsokára meg is halt. Pest tanácsa letartóztatta és büntető eljárás alá vonta a tettest, de biztonság kedvéért megkérdezte az adminisztrációtól s ennek útján az udvari kamarától, eljárhat-e török alattvaló ellen? A válasz — a bűnügyi akták hiányában — nem maradt ránk, de az ügy utolsó mozzanatai, Hayvas pénzbüntetés és békeeskü melletti szabadulása kétségtelenné teszik az illetékesség megállapítását.

60 A Hayvas-ügy tanúsága azonban nem egyértelmű, mert Pest nemcsak az elkövetés, hanem a letartóztatás helye is volt, és lehetséges, hogy a város illetékességét ez határozta meg. A forum deprehensionis a kor közlekedési és biztonsági állapotai között sokszor lett úrrá a többi illetékességi jogcím fölött. Suttinger, a kor legjobb osztrák jogtudósa, ugyancsak emellett tört lándzsát. Az írott jog szerint ugyan a forum delicti commissi a döntő, de a német szokásjog alapján a tettesek elfogatásuk helyén kapják meg bün57 Ptjkv. 1967. máj. 14, II. 34—35; KA Mem. u. Anbr. 192 K; Int. a.a. nr. 192. 58

Acta adm. cam. 1698. szept. 26, KA Besch. Pr. V. vol. 93a, 93b fol.: Kahaneck Bernát tized jegyző így szabadul Buda város fogságából; uo. VI. vol. 72v—73 bis fol., Corr. buch 1700. máj. 26, 28, I. 186—188, Ptjkv. 1700. jún. 22, júl. 1, TI. 376, 380 — 381: Hofer Ferenc csak az adminisztráció joghatóságát ismeri el, nem jön a városházára, mert neki hercegekkel és grófokkal volt dolga; Ptjkv. 1701. jan. 21, II. 469: Kreuzer Domokost az adminisztrációhoz utasítják, mert a város hatóságát nem ismeri el; Btjkv. 1707. ápr. 15, VI. 460, VTI. 274: Ankher Ágoston építőmühelyi írnok már tanúvallomást tett, de most . . . scheint wolle a foro decliniren . . . «s L. fent 19. jz. 60 Az ügy iratai KA Exp. 1703. jún. 18, no. 69; KA Ber. u. Sehr. 1703. jún. 12, no. 23; Ptjkv. 1704. dec. 9—19, HL 276, 281—282.