Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
II. fejezet. Bírósági szervezet és személyzet
esküdtjei a porciótól való mentességet élvezték. 58 A két rácbíró, vagy egykorú magyar kifejezéssel ,,tabányi bíró" 59 és esküdtjei azokkal a visszaélésekkel kapcsolatban szerepelnek először bővebben az iratokban, amelyeket rovásukra Frankenbeig várparancsnok elkövetett. 60 Később, 1697-től a tanácsjegyzőkönyv kötetei a megválasztott bírák és esküdtek neveit is fenntartották; ezeket Nagy Lajos összeállítására utalva itt mellőzöm. Jelentős viszont egy 1708-i adat, mely szerint a katolikus rácbírót — nyílván a göröghitűt is — mind az esküdtek, mind a közemberek választották újia. 61 A tabáni bíró elleni engedetlenség és szidalmazás éppen úgy büntetést vont maga után, mint a viziváiosi testület megsértése. 62 A Horvátváros bírájáról, Lukács Ágostonról és Loth nevű albírájáról 1701-ben olvasunk először. 63 1 7 03 végén Stoinics Lukácsot választják meg helyette, négy esküdt társaságában. 64 ö megmarad tisztében a következő években is; 1706-ban két kiküldött tanácsos jelenlétében választják meg, majd esküt tesz a községnek és az neki. 65 Két évre rá azonban már eltörli a tanács ,,az ún. Horvátváros" bíróságát; az esküdteket leteszik, a bírót pedig hű szolgálataiért megválasztják a Víziváros egyik esküdtjének azzal a megbízatással, hogy csetepaté eset én azonnal ( in flagranti) tartson szemlét, s az eredményt azonnal jelentse a vízivárosi bíróságnak. 66 Ezzel a kis település szervezeti különállása megszűnt. Újlak vátosiész bíróságát csak a privilégium elnyerése után említik. Az első ismert bíró 1703 végén Scharl Ferenc, négy esküdt támogatja munkájában. Közel két év múlva már Hochwarter Jánost és hat (két rác és négy német) esküdtjét eiősítik meg. Scharl — valószínűleg egy morva muskétással való konfliktusa és katonai letartóztatása miatt — ekkor már csak az esküdtek között foglal helyet. 67 Hochwarter 1706-ban történt lemondása után a tanács három kiküldöttjének jelenlétében választja meg a község Schwartzeysen Mihályt bírónak. Le még egy évig sem látja el tisztét, mert az egyik polgárnak két malacát lelőtte; még kártérítést is kell fizetnie. 68 Ideiglenesen megbízott utóda, Feliinger Boldizsár tartósabbnak bizonyul; adataink szerint 1707-ben többségi szavazattal választják meg, a szokott négy esküdttel és még két egyházgondnokkal együtt, a következő évben pedig az esküdtek és a közösség választását erősíti meg a tanács. 69 68 Nagy Lajos i. m., TBM XIII. 78, a névsor uo. 139. jz. 68 Acta iud. 1719. okt. 2. 60 L. I. fej. 32, 63. jz. 61 Btjkv. 1708. ápr. 26: sowohl von denen geschwornen, als gemeinen, VT. 639, VII. 487. 62 Uo. 1700. szept. 3, DJ. 281, IV. 148. 63 Uo. 1701. jún. 21, DJ. 403, IV. 312. 64 Uo. 1703. dee. 13, ÚJ. 680, IV. 698. A horvátvárosi bírót említi Corr. mag. 1704. jan. 8. is. 66 Btjkv. 1706. ápr. 28, máj. 7, VI. 288—289, 296, VU. 74, 86; uo. 1707. ápr. 23-án Kovitsch (?), VI. 463—464, VH. 278—279. « 6 Uo. 1708. máj. 2, VI. 642, VU. 491. 67 Uo. 1703. dec. 17, III. 683, IV. 705; Acta iud. 1705. aug. 17; Btjkv. 1705. aug. 26, IV. 886, V. 180, VI. 174. 68 Uo. 1706. márc. 19, III. 403, IV. 208; 1706. ápr. 28, VI. 289, VU. 74; lemondása uo. 1707. febr. 14, 18, VI. 427, 429—430, VII. 238, 240. 69 Uo. 1707. máj. 2, VI. 470, VII. 285; 1708. ápr. 30, VI. 641, VU. 489.
