Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
II. fejezet. Bírósági szervezet és személyzet
A jobb híján kerületi bíróságoknak, alsóbíróságoknak (undere Gericht, 1701) nevezhető testületek tevékenysége csak lassan bontakozik ki a szórványos adatokból. Mindenekelőtt, úgy látszik, a vízivárosi bíróság a felek kisebb súlyú polgári ügyeit intézte el, lehetőleg egyezséget hozott létre, vagy vallomásaikat foglalta írásba. A kiadványt a bíró és a jelenlévő esküdtek aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítették. 70 Ugyancsak polgári ügyben foglalást, bírói zálogolást is eszközölt ez a testület. 71 Le rendelkezett szerényebb méretű büntető joghatósággal is; sikkasztás gyanújába esett legényt lefogatott a strázsamesterrel, pénzbüntetést szabott ki, s ezekért a tanácsnak felelősséggel tartozott. 72 1699-ben a hatóság megrótta Sprenger vízivárosi bírót azért, hogy fontosabb ügyeket is letárgyalt, pénzbüntetéseket szabott ki, a tetteseket túl hosszan tartotta áristomban. 73 Egy korábbi eset is a vízivárosiak — mondjuk — rendőrbírói tevékenységére utal: megtörtént, hogy egy itteni szabó, akinek lopott bőrt kínáltak eladásra, gyorsan a vízivárosi bíróért és a strázsamesterért szalasztott valakit, de megérkezésükkor az eladónak hült helyét találták. 74 A vízivárosihoz hasonló lehetett a két rácbíró hatásköre: az 1700-as években maga a kamarai adminisztráció utalt hozzájuk vételárra, elégtételre, kártérítésre vonatkozó kereseteket, a városi tanács pedig a gyalázkodó rácokat a megkövetés megismétlése végett a tabáni bírósághoz is elküldte. 75 A rácbíró is részt vett a bűnüldözésben: 1692-ben már vasra verette és a törvényszolgához vitette a budakalászi templomrablás tetteseit, tíz évre rá meg a vidéken megtalált rác tolvajt bilincseitette meg, de ez a vassal együtt elszökött. 76 Adataink tehát ezeknek az albíróságoknak elsősorban békebírói, rendészeti és igazgatási jellegét mutatják, mely a szóbeliség következtében az iratokban alig tükröződik. Ecker vízivárosi bírói kinevezésekor azt hagyja meg neki a tanács, hogy a gyűjtött pénzről majd számoljon el, a két rácbírót pedig 1707-ben önhatalmú adóztatásért áristomba téteti. 77 Az újlaki bíróság megerősítésekor egyenesen megtiltja, hogy bírósági tárgyalást tartson. Hogy bizonyos jogszolgáltatás mégis folyt itt, azt az 1705-i megerősítés mutatja; a tanácsjegyzőkönyv fogalmazványa szerint e bíróságnál 5 dénár kereseti illetéket (Klaqgelt) lehetett szedni, s ezenkívül a „szeiény botozás" is hatalmában állott. 78 Ebben az évben kapott engedélyt a horvátvárosi bíró 70 L. fent 47. jz.; Ptjkv. 1696. okt. 6,1. 401; Acta iud. 1700. júl. 24; Btjkv. 1702. júl. 21, III. 525, IV. 478; uo. 1702. dec. 14, HI. 562, IV. 522; Acta iud. 1705. febr. 27; Btjkv. 1707. jan. 7, VI. 411, VH. 222. 71 Acta adm. cam. 1701. júl. 18; Btjkv. 1708. febr. 24, júl. 11, VI. 603, 669, VII. 442, 524. 72 Acta adm. cam. 1702. febr. 13, Btjkv. 1702. febr. 7, HI. 485—486, IV. 421; uo. 1707. máj. 23, VI. 481, VH. 299. 73 Corr. mag. 1699. dec. 7. 74 L. fent 48. jz. 75 KA Besch. Pr. VH. vol. 1701. aug. 5, 1702. okt. 31, dec. 5; uo. VIH. vol. litt. G. 1703. máj. 24; Btjkv. 1704. aug. 8, IV 764, V. 41, VI. 39; uo. 1707. aug. 19: megkövetés . . . beym Ratzischen gericht, VI. 527, VÍI. 347. 76 Acta iud. 1692. máj. 21; Btjkv. 1703. jan. 8, IH. 568—569. A rácbíróság hatáskörére 1. még Nagy Lajos i. m., TBM XIII. 78. 77 Ezekre 1. 50. jegyzet; a rácbírák esete Btjkv. 1707. jan. 12, 14, VI. 415, 419—420, VII. 225, 229. 78 L. 67. jegyzet, a Klaggelt és a botozás csak IV. 886. Tanácsi megbízás az újlaki bírónak uo. 1707. nov. 21, VI. 562, VH. 391. 4 Bonis: Buda és Pest bírósági gyakorlata. 49
