Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
II. fejezet. Bírósági szervezet és személyzet
utasításával ellátva. 50 Egy év múlva Ecker lemondásával ismét Sprenger kerül a bírói székbe. 51 1703-ban ő is lemond, tisztét Langhanser János veszi át, aki „ideiglenesen" a következő évben, és azután évekig a helyén marad. 52 Az 1698 áprilisi megerősítésben felsorolják a Sprenger mellett ülő tíz esküdt nevét is, köztük van az említett Stöckl Péter és mindkét leendő utóda. 1702—1703-ban nyolc polgár tesz esküt és kap utasítást. 1708-ban a vízivárosi bírót az esküdtek választják, és a tanács erősíti meg. Az esküdtek egyike az eddigi horvátvárosi bíró. 53 A kiváltságlevél megszerzése utáni gyakorlatban az esküdtek már személyükre szóló dekrétumot kapnak kinevezésükről, és az eddigi gyakorlat szerint, a bíróval együtt, a tanács színe előtt tesznek hitet. 54 A tanács a maga szervének tekintette, és szükség esetén megvédte a vízivárosi bíróságot. Előfordult, hogy az említett Kneissl Márton huncfutoknak nevezte a bírót és esküdttársait. A tanács megkövetésre kötelezte, és kizárta a testületből. 55 Ugyanakkor ellenszegült a Víziváros minden olyan törekvésének, mely külön polgári közösség kialakulására vezethetett. 1700ban Sprenger vízivárosi bírótól, akit már előzőleg rendreutasított, bevonta a külön városi pecsétet. 56 Amikor pedig nemsokára az egész ottani bírósági testület kért önálló pecsétet, ezt a városi tanács nemcsak határozottan elutasította, hanem a vízivárosi bírónak megtiltotta a Stadtrichter cím jogosulatlan használatát is. Az elutasításnak az szolgájj^indokul, hogy a kerület nem bocsát ki kiadványokat, a tilaloirrnak pedigj— jellemzően — az a tény, hogy a bécsi Lipótvárosban sem viselik a bitorolt címet. Szigorúan meghagyta a tanács, hogy a vízivárosiak tartsák magukat utasításukhoz. 57 Nemzetiségi és részben vallási különállás indokolta a Tabán két helyi bíróságának fennállását. A görögkeletiek és a katolikusok alkalmasint 1690 óta külön választottak maguknak bírót és három-három esküdtet. A választás a bíró és a szindikus, vagy csak az utóbbi, illetve más tanácsi biztosok jelenlétében történt, a megválasztottakat a tanács erősítette meg. A bírónak évi 100 forint fizetés járt (annyi, amennyi eleinte a pesti bírónak !), so Uo. 1701. ápr. 22, máj. 2, III. 380, 382—383, IV. 285, 289; Ptjkv. 1701. szept. 16: Stattrichter Ecker in der Ofner[ischen] Wasserstatt, II. 570; Btjkv. 1702. febr. 17, in. 488, IV. 425; uo. 1707. jan. 7: bíró korában Bécsben járt, VI. 409. 51 Uo. 1702. ápr. 26, jún. 26,111. 508, 518, IV. 455, 469; említése uo. 1702. dec. 14, HI. 562, IV. 522. — 1705-ben írják róla, hogy hat évig volt a vízivárosi suburbium bírája, és a strázsamesterhadnagy mellé beosztott esküdt: OL Kane. Litt. Civitatum 1695 : 251. 52 Btjkv. 1703. máj. 11, ni. 636, IV. 625—626; Corr. mag. 1704. jan. 8, aug. 19; Btjkv. 1704. máj. 2, IV. 751, V. 31, VI. 28; Acta iud. 1705. febr. 27; Btjkv. 1705. ápr. 27, IV. 852, V. 135, VI. 131; uo. 1707. jan. 7, ápr. 15, máj. 2, 9, VI. 410, 459, 469, 473, VU. 220, 273, 284, 289; uo. 1708. ápr. 30, VI. 639—640, VII. 487. 53 L. fent 49., 51-—52. jz., a Horvátvárosra alább 79. jz. 54 Btjkv. 1705. júl. 13, aug. 14, IV. 879, 884, V. 171, 177, VI. 167, 172.1 55 Uo. 1698. júl. 4, II. 319. Júl. 7-én egy fürdős gyanús erkölcsű feleségét, aki Sprenger bírót szidalmazta, nyilvános megkövetésre ítélték, és a strázsamester őrizetébe adták, uo. II. 320. 56 Uo. 1700. jún. 18, III. 232, IV. 97; vö. alább 73. jz. 67 Uo. 1700. szept. 1, Hl. 279—280. részben idézi Bánrévy i. m., LtK 1935; 185—186.
