Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

nevében intézkedhetett. Szorult helyzetben levő felek nemegyszer fordultak hozzá az adminisztráció fénykorában is; a férj gyilkossággal vádolt Smolkayné kegyelmet, az emberölési ügybe keveredett volt pesti bíró, Herold, királyi salvus conductust, Kumria rác apáca és Winklerné moratóriumot (protectionales) eszközölt ki tőle. Az adminisztrációnak az volt a véleménye, hogy az ilyen királyi kegyelmi aktusokat csalárdul (subreptitie) szerezték meg, és legfeljebb bizonyos várakozásra volt hajlandó, míg az udvari kamara nem „ratifikálta" az illetéktelen hatóságok intézkedéseit. Konkréten a Smolkaynénak adott kegyelem csak azért vált foganatossá, mert a Hofkammer elismerte, Winklerné moratóriumát azonban ennek hiányában az adminisztráció egyszerűen semmibe vette.

114 A kancellária megtehette, hogy Buda tanácsát Herus udvari ágensnek a nyergesek és kerékgyártók céhartikulusai kieszközlésével kapcsolatos költségei megtérítésére sarkallja, de fellépése az adminisztráció nélkül hatástalan volt.

115 A bigámiáért elítélt Gall mészárosnak további működése ellen tiltakozó budai mészáros céh kérésére az udvari kamarát kellett felhívnia, hogy iparűzését tiltsa el;

116 amikor pedig a Pesten lakó nemes Leistner Tóbiás marhái lefoglalása miatt a megyére idéztette a tanácsot, ez ugyancsak az udvari kamarához — mint legfőbb hatóságához — intézett beadványával érte el, hogy a kancellária eltiltsa az alispánt a per folytatásától.

117 Ennek a helyzetnek a privilégiumok érvényesülésével gyökeresen meg kellett változnia. Az új szerzeményi területen kívül eső magyar városok pénzügyi tekintetben a magyar kamara, igazgatási és jogszolgáltatási ügyeikben a magyar kancellária főhatósága alá tartoztak. A kamara csak akkor lépett érintkezésbe a két várossal, amikor szabad királyi városi jogaik visszaadásáról hivatalos értesítést kapott. 1705 októberében felhívta őket, hogy mint ezentúl neki alárendelt közösségek mutassák be kiváltságlevelüket, jelentsék a polgármester (bíró) választásának és polgári ügyeik intézésének módját. Pest kihirdette a leiratot, és megígérte privilégiumának biztosabb időben való bemutatását; Buda jelentette, hogy eddig az adminisztráció szabta meg közéletének rendjét, de mihelyt a kiváltságlevél szerinti szervezete kialakul, békésebb időben erről is bővebb tájékoztatást fog adni.

118 Ebben az időben labancok számára valóban nem volt biztonságos a közlekedés, de 1707 novemberében Mosel és Baitz már be tudták mutatni Buda privilégiumát a pozsonyi kamarának.

119 Ez a dikasztérium még két esztendeig várakozott, amikor is a kamarai adminisztráció megszűntével átvette ennek csődtömegét és a két testvérváros gazdasági irányítását. A kancellária már 1704-ben elfogadta és az udvari kamarához továbbította a két város kérvényeit, melyekben az adminisztráció további gyámko114 L. ezekre rendre IV. fej. 46—47., 38. jz., V. 589. jz., Kumriára Ptjkv. 1694. aug. 27, I. 210—211, vö. V. fej. 101. jz. 115 OL Kane. Cone. Exp. 1697:128 ex Aug. 116 L. IV. fej. 109. jz. "

7 L. ÜL fej. 18. jz. 118 Az 1705. okt. 29-i leirat Int. a. a. nr. 766, OL Kane. Cone. Exp. 1707: 24 ex Dec. (melléklet); a válaszok Ptjkv. 1705. nov. 5, III. 358; Acta adm. cam. 1705. nov. 12. 119 Corr. mag. 1707. nov. 22 (a nov. 12-i levél). 3* 35