Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
VI. fejezet. Az idegen jog uralma
azonban nem zárja ki még ennél is hosszabb tartamú működését. Egy fizetési jegyzék tanúsága szerint 1693-ban évi 144 forint javadalmat élvezett, amikor még a pesti bírónak csak 100 forintja volt! 7 Működési körét is a törvényszolgákéval hozhatjuk párhuzamba. O tartóztatta le azokat, akiket bűncselekmény gyanúja vagy más ok miatt az igazgatóság megfosztott szabadságuktól ; 8 ha a szükség úgy kívánta, a városi tanácsnak kellett erősítést adnia melléje. 9 Olyan bűntetteseket, akik ellen a városoknak gyakran csak az adminisztráció meghagyásából kellett lefolytatniuk a büntetőeljárást, a prófoszhadnagy adott át nekik. 10 Polgári perekben viszont ő hajtotta végre az adminisztráció határozatait, ez ,,a prófosz terhével" rendelte el teljesítésüket, s a felek is gyakran kérték ezt ellenfelükkel szemben. 11 Hogy hatalmával visszaélt, azon alig csodálkozhatunk; Csernovics Arzén pátriárka bepanaszolta, hogy Hadnagy Miskót két évi börtön után karddal önkényesen megölte, Király András megyeri paraszt pedig az udvari kamarához fordult, mert egy császári komornyik kínzásai után a budai prófosz börtönében, kenyéren és vizén tartva már megtébolyodott. 12 A törvényszolga funkcióit magasabb szinten ellátó prófosz mellett az adminisztráció karhatalommal is rendelkezett. Kezdetben kamarai darabontoknak nevezték fegyvereseit, akiknek fizetése évi 84 forintra rúgott. 13 A század vége felé azonban következetesen kamarai huszárokról szólnak forrásaink. Az igazgatóság iratai között fennmaradt esküformulájuk felvilágosít róla, hogy 1697-ben Radovich Miklós kapitány vezetése alatt húszan szolgáltak Budán, nemzetiségre elsősorban rácok; az egyetlen magyar név köztük Somody Györgyé. 14 Karhatalmi feladatokat láttak el Budán és környékén; többször olvassuk, hogy tetten értek és a prófoszhadnagyhoz kísértek be rablókat, tolvajokat. 15 Polgári perben is végeztek végrehajtást; a Hoffmann—Miser követelésperben pl. a felperes két kamarahuszárt kért, de négyet kapott az összeg behajtására; ezek a teljes kielégítésig megszállták az alperes házát. 16 Néha azonban úgy látszik, a maguk hasznára dolgoz7 KA Mem. u. Anbr. 6 M. (1961. febr. 21. után); KA Exp. 1693. Protocollum (a januári lapokhoz beillesztett fizetési jegyzék); KA Besch. Pr. 1700. febr. 4, VI. vol. 23v—24 bis fol. 8 KA Ber. u. Sehr. 1695. december, no. 88; KA Besch. Pr. 1698. febr. 5, V. vol. llv fol; KA Mem. u. Anbr. 86 J, 87 J (1700. okt, 9, 11); Btjkv. 1701. márc. 21: Multz ügyvéd 8 napig ült a prófosznál, ül. 362, IV. 265. 9 Int. a. a. nr. 51. (1694. febr. 15.): Pest adjon 8 hajdút vagy más alkalmas embert segítségül a prófosz mellé . . . zur gerichtlichen] Compelle. 10 Ezt 1697 óta már formulaszerűen rendeli el az adminisztráció, 1. IV. fej. 32, 59, 146, 147, 155, 190, 273. jz. Az első előttem ismert eset: KA Exp. 1694. febr. 3, no. 12; Acta adm. cam. aznap. n 1698—1702 közt: 1. V. fej. 6, 32, 132, 178, 271, 590. jz. — A budai rácbíró és község kéri a prófoszt, KA Besch. Pr. VII. vol. 1702. máj. 14; maga a pesti tanács kéri a . . . Profos zu Ofen . . . közbelépését Pressl üveges ellen, Ptjkv. 1703. jún. 12, HE 163, vö. IV. fej. 585. jz. 12 KA Ber. u. Sehr. 1700. jan. 9, no. 17: a Praefectus Carcerum bűntette; KA Hofb. 1702. máj. 5, no. 2, 1702. jún. 19, no. 1, 1702. okt. 18, no. 19. 13 KA Exp. 1689. márc. 22: Camer Trabantenleuthe; Ptjkv. 1689. márc. 23: Camerleitnambt, I. 18, vö. IV. fej. 45. jz.; KA Exp. 1693. Protocollum. 14 KA Vegyes, Prot. Vnterschiedlicher Juramenten, 34v—35. fol. 15 L. a fenti 10. jegyzetben id. jogeseteket. 16 KA Besch. Pr. 1701. márc. 16, 21, VIE vol. 79, 82. fol.; az ügyre 1. V. fej. 159. jz.
