Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

V. fejezet. Magánjog

leges, mert parafernumára úgyis elsőbbsége van. Valóban, amikor egy bécsi báró zároltatta Wallischnak egy Winkler nevű kereskedővel társaságban kezelt javait, ezekből kivettek 2 mázsa tollat és 18 db ágyneműt, melyeket Wallischné kiházasítás (zuegebrachtes guet) címén követelt.

589 Wiltzl festő felesége említett különválása után a tartásdíjon (U nterhaltungsmitl) kívül ugyancsak ingóságok és ágynemű (mobilien und bethgewandt) kiadását követelte, de minthogy a festő is viszontkeresettél élt az ingók érdekében, nem bizonyos, hogy a kelengye tárgyairól volt szó. Ez az ügy is csak évek multán jutott nyugvópontra, amikor Wiltzl vállalta a házassága idején csinált adósságok kifizetését.

590 Mázingerék ugyancsak ismert perében is az adósságok okoztak problémát. A budai tanács összeiratta a férj és a nő külön tartozásait; az asszonynak követei-oldalán a kőbánya vételára, amellett hozomány és nászajándék címén 300 ft állott. A szokásos módezerrel élve a tanács a házat és a műhelyt a férjnek, a szőlőt tartás fejében a feleségnek kívánta juttatni. Mégis jó két év telt el, amig Mázinger ellen a végrehajtás eszközéhez nyúltak, de Juvenelliné követelése fejében az asszony borából is foglaltak le 10 akót. Az asszony keservesen panaszolta, hogy tartásdíj híján gyermekével együtt a legnagyobb nyomorban él. Végre — újabb hitelező, Neander fellépése miatt — a bonyolult ügyet csőd útján intézte el az adminisztráció.

591 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a házassági szerződés korlátai közt a városok tanácsai törekedtek a hibáján kívül külön élő feleség és gyermekek érdekeinek megóvására. Jellemző tevékenységükre, hogy a munkabértartozásért mindenfelől szorongatott Ferretti kőfaragómesternek már háza is veszélyben forgott, amikor a budai tanács a szindikussal 4 forint gyermektartást fizettetett ki a feleségének.

592 A nők hozományának és egyéb követeléseinek behajtása már a férj fizetőképességétől függött. De óvta a városi bíróság a közszerzeményt is; feltehetjük, hogy Reinholdné nem hiába kérte Belgrádból a közös munkával szerzett vagyont elpazarló férje ellen Buda város segítségét.

593 Sajátos módon a közszerzeményt elismerte a pesti tanács még Szabó Mihály bigámiában élő házastársa javára is, akinek férje életben léte miatt kellett Szabót elhagynia. Levonta a 172 ft készpénzből és követelésből azt a 77 forintot, mellyel a férfi „házasságuk" előtt bizonyíthatóan rendelkezett, de a 6 ft esküvői költséget közösnek deklarálta. Az így megmaradt 101 forintot két részre osztotta a bíróság, de 589 KA Besch. Pr. 1692. jan. 26, in. vol. no. 72; Btjkv. 1697. máj. 31, jún. 26, II. 170, 176; KA Besch. Pr. 1697. okt. 25: a női jogok részletezése, prioritet, IV. vol. lOlv—102. fol.; uo. 1698. jan. 27: toll, ágynemű, V. vol. 7. fol., Acta adm. cam. 1698. jan. 28. — Wallisch bíínügvére 1. IV. fej. 183—184. jz. 590 KA Besch. Pr. 1700. nov. 17, dec. 24, 31, VII. vol. 46, 52v—

53, 54—54v fol.; KA Mem. u. Anbr. 59 W, 64 W (1701. jan. 3, 5); Btjkv. 1703. aug. 17, DJ. 660, IV. 664; vö. fent 561. jz. 591 Btjkv. 1700. dec. 10, 15, DJ. 326, 328—329, IV. 195, 198—199; Acta adm. cam. 1701. jan. 10; a válóper fent 564, jz., a követelésper és foglalás (az adósság likvid, . . . vnd sye Matzingerin sich separiret) fent 86—87. jz.; interteniment kérése KA Besch. Pr. VIII. vol. litt. M, 1703. aug. 1; commissio kérdése 1705. jún. 25, KA Mem. u. Anbr. 141 M. 592 Btjkv. 1700. okt. 27, III. 303—304, IV. 174; vö. fent 224. jz. 593 Corr. mag. 1690. aug. 15.