Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
V. fejezet. Magánjog
az asszony részéből 15-öt bírói letétben tartott, míg kiderül, megmarad-e gyermekük. 594 A közszerzemény követelésével azonban rendszerint a férj halála után léptek fel az asszonyok, ezért ezt a hagyatéki ügyek során tárgyaljuk meg. c) Nő- és gyermektartás házasságon kívül A két város tanácsa szigorúan elítélte és büntetéssel sújtotta a házasságon kívüli nemi életet, különösen a nők esetében; ha pedig a megesett leány elemésztette magzatát, drákói szigorral bánt el vele. Ugyanakkor azonban helyt adott a házasságon kívüli nemi kapcsolatból eredő kártérítési igénynek. Ezt a kérdést azért soroltuk ide, mert a házasságon alapuló női igények egy része: hozomány, nő- és gyermektartás merült fel a megejtett nők részéről is, amellett a nő becsületét is követelte a férfin ( die ehr praetendirt) 595 amit a házassági ígéret teljesítésével lehetett helyreállítani. Az ilyenféle kereseteknek kétféle eredményük lehetett: az alperes vagy elismerte atyaságát, vagy tagadta; ennek megfelelően vállalta az elhalásból eredő kötelezettségeket, vagy (gyakrabban) különféle kibúvókat keresett alóluk. Ha a férfi elismerte atyaságát, a tanács arra törekedett, hogy egyezségre lépjen a nővel; ha ez nem sikerült, akkor elmarasztalta. A szüzesség helyre nem hozható elvesztéséért azzal kellett kárpótolnia a megejtett leányt, hogy hozomány fejében (in satisf actionem dotis) bizonyos összeget fizetett neki, amellett az őt terhelő gyermektartást is. Kedvezőbben alakult a csábító helyzete, ha mindkét címen egy fix összegben (40—70 forint között) egyezhetett meg, viszont ezzel szemben a nő minden további igényéről lemondott. Találunk a budai gyakorlatban olyan esetet is, amelyben a férfi 60 arany hozományon kívül évi 15 ft gyermektartást vállalt magára mindaddig, míg a gyermek él és anyja gondozásában marad. A pesti gyakorlat a gyermek megszületéséig kezességet kívánt meg a férfitől az összeg megfizetésének biztosítékául. 596 Az ilyen típusú ügyek azontúl csak akkor foglalkoztatták a hatóságokat, ha a férfi később nem teljesítette vállalt kötelezettségét. Egy Gelka nevü rác özvegynek pl. az adminisztráció a tabáni bíróság útján szerzett elégtételt csábítójával szemben. 597 Gyakoribb volt az az eset, amelyben a férfi kedvét töltvén igyekezett kibújni a reá háruló kötelezettségek alól. Legjobban a pesti Lederwass Bertalan ügyét ismerjük, akit szolgálóleánya panaszolt be a tanácsnál azért, hogy házasság ígéretével teherbe ejtette (impregnatio). A gazda tagadta a házassági ígéretet, sőt tanút állított arra, hogy a leány mással is hált. 594 Ptjkv. 1695. ápr. 22, 26, 1. 270, 272. A bigámia miatti büntető eljárás megindításának mellőzését csak az asszony jóhiszemű tévedésével magyarázhatjuk meg. 595 Ptjkv. 1697. márc. 5, TJ. 17. 596 Acta iud. 1692. aug. 16, Btjkv. I. 374—375; Ptjkv. 1695. júl. 19: kezesek, I. 297; Acta iud. 1695. nov. 14, Btjkv. I. 629—630, n. 43—44: havi 15 ft tartásdíj a gyermekért, . . . solange es lebt vnnd die Mutter bey sich behalt; uo. 1895. nov. 28, I. 640. n. 48. 597 KA Besch. Pr. VDI. vol. litt. G, 1703. máj. 24.
