Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
V. fejezet. Magánjog
hajlandó volt segíteni Ungerné baján, s elrendelte, hogy a császári tizedszedő foglaljon le a férj borterméséből száz akót a feleség számára. Ez nem is Unger mérges tiltakozásán akadt meg, hanem a szükséges hordók hiányán; az év végén az asszony már a katonai karhatalom elrendelését kérte. 583 Az adminisztráció tudakozására a város jelentette, hogy a különélés két esztendeje alatt Ungerné 600 forint helyett mindössze 66 forintot ós néhány krajcárt kapott kézhez. Javaslatára a kamarai igazgatóság végre határozott lépést tett: elrendelte Unger szőlejének az asszony haszonélvezetébe adását (quoad usum fructum). 58 * Az idős férj most megkísérelte az együttélés helyreállítását, s azt bizonygatta, hogy felesége is kész volt az okozott kárt megtéríteni. De be kellett ismernie, hogy az asszony mostohaapjával együtt visszautazott Bécsbe; mellékelt levele szerint nem hajlandó vele együttélni, mert félti tőle életét. 585 A per tanulsága az, hogy a hibáján kívül férjétől külön élő asszony, ha évekig tartó huzavona árán is, el tudta érni tartásdíjának zálogjogi biztosítását. A római jogra támaszkodó osztrák gyakorlat, melyre Ungerné is hivatkozott, a hozomány és a többi női vagyoni igény biztosítására törvényes zálogjogot (tacita legális hypotheca) ismert el, mely a házasságkötésnél később bejegyzett hitelezőket rangsorban megelőzte. 586 A többi ügyből újabb részleteket tudunk meg a női jogokról és érvényesítésük módjáról. Hogy mennyire a házassági szerződés volt a női jogok „kartája", azt Schmöger Gergelynó ügyéből láthatjuk. Férje a rossz egyetértés miatt el akarta tépni a fontos okmányt, de a tanács bírói kézbe vette, majd megőrzésre az asszony mostohaapjának, Gerardinnak adta át. 587 Reyer Gábor kamarai tisztviselő felesége, egyébként Bösinger-leány, ugyancsak üyen oklevél bemutatásával érte el, hogy hozomány- és parafernumkövetélését ura házára és telkére betáblázzák. Perük, melyet Bösinger polgármesternek a férj rovására elkövetett testi sértése is bonyolított, évekig húzódott a kamarai adminisztrációnál. Reyer nem fizette rendesen a heti 3 forintban megállapított tartásdíjat, ezért hatósága elrendelte háza és szőleje telekkönyvi becslését; ezt alkalmasint a haszonélvezetbe adás követte. Egyébként Ungerné érdekében Buda tanácsa hivatkozott arra, hogy Reyernó igényeit honorálta a kamarai igazgatóság. 588 A szentségtörés gyanújával ártatlanul meghurcolt Wallisch Gottfrid felesége éppen a büntetőper idején kérte férjének együttélésre vagy nő- és gyermektartásra kötelezését. Viszonyuk átmenetüeg rendeződött, de öt esztendő múlva Wallisch már fizette a nő- és gyermektartást, melyet a tanács színe előtt havi 10 forintra emelt fel. Az asszony most már csak a házassági szerződés alapján járó 150 forint Paraphernal guet kielégítését követelte, az ismert esetekhez hasonló zálogjogi biztosítás útján; az adminisztráció azonban úgy döntött, hogy ez feles583 KA Besch. Pr. VII. vol. 1701. aug. 5, szept. 12, nov. 18, dec. 2; Unger tiltakozása 1701. szept. 30, KA Mem. u. Anbr. 44 U. 584 Btjkv. 1701. dec. 16,111. 466, IV. 390; Acta adm. cam. 1702. jan. 4; KA Mem. u. Anbr. 60 U (1702. jan. 12.) ; KA Besch. Pr. VII. vol. 1702. márc. 6. 585 KA Mem. u. Anbr. 61 U (1702. okt. 9.). 588 Suttinger i. m. 140, 338—340, 756. 587 Btjkv. 1706. szept. 10, VI. 358, VII. 157. 588 KA Besch. Pr. 1696. szept. 3, okt. 12, IV. vol. 28, 35v fol.; uo. 1698. jún. 6, aug. 1, nov. 17, 1699. jan. 9, ápr. 4, V. vol. 43, 71, llv, 112, 133v, 165. fol.jvö. a testi sértésre fent 471. jz., Ungernére fent 579. jz.
