Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

való döntést továbbra is tartsák fenn a kamarai adminisztrációnak.

37 Ez az eddigi helyzet fenntartását jelentette, s a kiváltságlevél megerősítésének elmaradása folytán megfelelt a jogi helyzetnek is. Amikor a kamarai igazgatóság nagy nehezen lecsillapította a polgármesterválasztás körüli viszályt, Budának adott utasításában mindössze azt hagyta meg, hogy a hagyatéki leltározás gondos végrehajtása mellett az egyéb polgári és büntetőügyek gyors elintézését se mulassza el.

38 Hogy a két városi hatóság Ordinarius", vagy csak elsőfokú fórum volt, azt mindenki számára láthatóan a pallosjog, a ius gladii gyakorlása döntötte el. Pest tanácsának egy keltezetlen, a kilencvenes évek derekára tehető felterjesztése jellemzően mondja, hogy a város pallosjoga nemcsak a joghatóság jelvényeiből, hanem az ország törvényeiből is kitűnik.

39 Magyarán: ha a város határában ott emelkedett az akasztófa, ha a város hóhéra néha leütötte egy-egy elítéltnek a fejét, akkor büntető joghatóságát mindenki nyilván ismerte. Ebbe az irányba egyszerre indultak el a kiváltságok visszaszerzéséért küzdő városok, de nem egyszerre érték el céljukat. Pest ebben is elöl járt, sikerét a jelek szerint bátor kezdeményezésének köszönhette. Míg Mosel 1693 őszén a kiváltságok ügyében Bécsben tárgyalt, letartóztatták és a városi kancelláriában kihallgatták Pan Katalint, aki megölte férjét. Az asszonyt jó három hónap múlva már halálra is ítélték, s a vesztőhelyen lefejezték. A tanácsjegyzőkönyv nem ok nélkül jegyezte be a végrehajtás leírása után: „Welches die erste Execution so bey diesser neuen burgerschafft verrichtet werden."

40 Bár a pesti bűnügyi iratok (Acta Criminalia), melyekre a jegyzőkönyv nemegyszer utal, sajnos nem maradtak fenn, az ügy aránylag gyors elintézése és a kamarai igazgatóság említésének teljes hiánya arra vall, hogy ezt az ügyet a városi tanács a pallosjogra való igénye alapján, saját elhatározásából folytatta le, kihasználva persze a katonai parancsnokság relatív távolságát is. Ugyancsak hiányzik a kamarai főhatóság említése a pesti vesztőhely nemsokára bekövetkezett létesítésénél is, míg a budai bitófa ügyében jelentős levelezés maradt ránk. 1694 tavaszán Füeg Jakab pesti kőfaragó azzal a panasszal fordult a kamarai igazgatósághoz, hogy Ferretti mester két legénye őt a kőbányában összevissza verte, és többek közt akasztófáravalónak gyalázta, mondván: ,,dan jezundt ein neyer galgen gebauth wirdt, daran ich solte zum ersten gehenckht werden . . ."

41 Valamivel később testi sértés is történt a 37 KA Exp. 1693. szept. 15, no. 79: selbige verners vorderiss in Criminal vnd andern wichtige process Sachen, zu verhiettung grosser vngleichheiten, vnd willer der Partheyen zumessenden beschwörten (gleichwie stets dergleichen widriges vorkomet) zu alhiesigen Cameral Administration zu weissen . . . 38 KA Exp. 1694. máj. 18, no. 64: 7° die durch verschiedene Todfahl verhandene Verlassenschaften mit vorhergehenden gnannter inventirung, sambt anderen Civil und Criminalprocessus unversaumbt ventilirt werden. Némileg eltérő Acta adm. cam. 1694. máj. 18. 39 KA Mem. u. Anhr. 283 P, 131—132. fol.: a ius gladii . . . nicht allein ex signis Jurisdictionalibus, sondern auch auss denen Landss Rechten erkentlich, vnndt zu ersehen ist. — Tóth, Pest 118—119. aPalm-bizottsághoz intézett kérvénynek tartja, s ebből következően 1696-ra keltez. 4 0 Pt j k v. 169 3. szept. 10, dec. 23,1.123,133. A nő neve az iratokban Catharina Pánin. 41 KÄ Mem. u. Anbr. 112 F, kelte a Bp. Tört. Munkaközösség regesztája szerint 1694. márc. 29.