Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

vesztőhely melletti őrség első napján, a bitófa felállítása idején; ugyanakkor egy polgár a bírót és a tanácsot szidalmazta.

42 Az akasztófán elsőnek a városban lólopáson tetten ért Bödör Mihók gyöngyösi születésű csavargót végezték ki 1694. május 28-án. Ebben az esetben azonban az ítéletet már a kamarai adminisztráció hozta meg, s ezt a jegyzőkönyv is említi.

43 Mindebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a katonai és kamarai szervek feszült viszonyának idején az utóbbiak szívesen támogatták a város teljes büntető joghatóságra való törekvését, holott még 1689-ben kereken megtagadták tőle a pallosjogot. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy még a kivégzés foganatosítása sem jelentette a ius gladii birtokát, ha az ítéletet a város nem hozhatta meg önállóan. Ez a hiányosság teszi különösen visszatetszővé a kamarai igazgatóság magatartását a budai vesztőhely ügyében. Láttuk, hogy a városnak kiváltságokért benyújtott kérvényét éppen ez a szerv gáncsolta el. 1693 novem bérében mégis továbbította a Bécsben időző adminisztrátorhoz, illetve az udvari kamarához Buda panaszát, hogy a haditanács kétségbe vonja a város pallosjogát, a várparancsnok pedig megakadályozza az esedékes kivégzést, sőt a tettest erőszakkal is elragadja a tanácstól.

44 Ezt csak a haditanács tilalma gátolhatta volna meg, ezért a budai tanács az adminisztráció útján az udvari kamarához fordult, hogy a várost megillető pallosjog( !) gyakorlása érdekében ilyet eszközöljön ki. Az udvari kamara azonban — az események színhelyétől távol -r- fölöslegesnek vélte az ilyen lépést. Felhívta a magisztrátust, tartsa magát a megelőző utasításhoz, és a ,,

Criminal Landtgericht Ordnung", vagyis az 1656-i osztrák büntetőtörvónykönyv szerint mérlegelvén és elbírálván a cselekményt, a várparancsnok ellenkező vélekedése dacára is hajtsa végre ítéletét. Az adminisztráció ezt az utasítást továbbította Budának, és meghagyta a vérpad felállítását is.

45 Erre azonban — nyüván a belviszály miatt — egyelőre nem kerülhetett sor, a kérdést csak 1694 májusában vették ismét elő. A polgári önkormányzat hívei és a „kameralisták" között az 1694. esztendő első hónapjaiban a végsőkig kiéleződött ellentét megbénította a városi tanácsot (hiszen két vagy éppen három polgármester is versengett egymással), és egy időre Franken berget tette a helyzet urává. Megtörtént, hogy a katonai parancsnok fényes nappal vitette el az ellene panaszkodó katolikus rácbírót és esküdtjeit a főőrségre, sőt Unger polgármestert is vasra veréssel fenyegette meg !

46 Az udvari kamarának azonban május elejére sikerült a hullámokat úgyahogy lecsendesíteni, s így az adminisztráció 42 Ptjkv. 1694. máj. 21, 25: bey auffrichtung dess Hochgerichts ... és hasonló kifejezések, I. 181, 183, 190. 43 KA Exp. 1694. ápr. 29, no. 60, máj. 3, no. 15; Ptjkv. 1694. máj. 25, 28,1. 184. 44 KA Exp. 1693. nov. 14, no. 47; 28, no. 86; dec. 1, no. 1. 45 KA Hofb. 1693. dec. 3. (3855. fasc. 219—220. fol.): a kérés . . . den Magistrat in seiner Jurisdiction vnd gebührenden Jure gladii, nit zu turbiren ... az utasítás: nach observirter Criminal Landgerichts Ordnung, vnd befund des delicti, mit der würcklichen Execution deren Rechten gemäss, vngehindert des Herrn Commendanten vngleichen Vernembens, in allweeg zu verfahren; KA Exp. 1693. dec. 15, no. 48; Acta adm. cam. sub dato, id. Gárdonyi i. m. 489. 46 Acta adm. cam. 1694. febr. 16. Az ügyre és hátterére Kovács i. m. TBM VIII. 39—40.