Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
volna, sőt ennek ellenkezője is elképzelhető, vagyis a kolostor a Szt. Péter mártír plébánia területén is állhatott. A múlt századi helyrajzi irodalom a kolostort a mai kapucinus kolostor helyén kereste, ezen álláspont tarthatatlanságát az 144l-es határjárás segítségével Kubinyi András bizonyította be. Kubinyi András a mai Horvát utcánál feltételezett városkaput, és ennek közelébe helyezte el a kolostort. 338 A határjárás másféle értelmezésében a mai Széna téren volt egykori kapu (feltehetően a középkori Taschental kapu, törökkori nevén: Új kapu) előtt állt, azon a területen, amelyet 1694-ben a visszatért karmeliták majorság céljára megkaptak. 339 (Ld. A plébánia határjárások elemzéséi) A helyrajzi kérdést 2002-ben régészeti feltárással sikerült tisztázni. A Csapláros utca 4. számú telken előkerültek a hajdani kolostor keleti szárnyának alapfalmaradványai (közte a középpilléres, kápolnával bővített káptalan terem), valamint a déli szárny részletei. A megfigyelhető alaprajz alapján arra következtethetünk, hogy a templom részben a mai Csapláros utca, részben a Csapláros utca szemközti, páratlan oldalán álló házak alatt található. 340 (37. kép) A kolostort 1372-ben Nagy Lajos király és anyja, Erzsébet királyné alapították, elsőként a magyarországi karmelita kolostorok között. A magyar karmeliták a felső-német rendtartományhoz tartoztak, a budai perjel tartományfonök-helyettesi címmel volt általában vezetőjük. 341 A váralján épült kolostort több esetben a Három Máriának szentelmek nevezik. 342 A két különböző patrocinium egybeesését Andreas Stoss perjelnek egy levele bizonyítja, amelyben említést tesz arról, hogy korábban a Három Mária kolostorban volt perjel. Más iratokban ugyanő mint az Irgalmasság Anyja kolostor perjele szerepel. 343 A rendtagok többsége a fennmaradt nevek tanúsága szerint német volt. Hasonlóképpen a német emikumhoz való kötődésre utal egy 1502-ből fennmaradt, misealapítványt létrehozó irat, amely a német mészárosok céhének gondozása alatt álló Szt. Mária Magdolna oltárról emlékezik meg. 1526-ban a kolostor súlyos károkat szenvedett, egyházi felszerelését Nagyszombatba menekítették. Ld. Taschental, Taschental kapu, Szt. Lázár isopotály Szt. István protomártír ágostonos kolostor / St. Stephan Augustiner Kloster 1276/1641: fráter Andreas prior eremitanorum de Buda (MREVl. 252.); 1309/10: priore ordinis fratrum heremitanorum sancti Augustini ..At Buda (Vat. 1/2. 160.); 1339—40: in domo heremitarum sancti Augustini Bude (Vat. III. 422); 1404: prope sanctum Stephanum ...pey Sant Stephen (MOL Dl 8952, BTOE III. 382. sz.); 1411: domum fratrum dicti ordinis [fratrum heremitarum sancti Augustini] (MREVll. 362, BTOE III. 582. sz.); 1441 : versus claustrum sancti Steph[ani protomartiris] (Eszt. Érs. lt. U 46, MOL Df 249009); 1488: conventus ordinis fratrum heremitarum sanctissimi Augustini episcopi et confessoris in alma ecclesia sancti Stephani prothomartyris in suburbio civitatis Budensis fundata (MOL Dl 93590); 1493: platee publice iuxta claustrum beati Stephani prothomartiris versus Danubium procedentis (MOL Dl 20051); 1504: in platea suburbii civitatis nostre Budensis penes claustrum beati Stephani prothomartiris (MOL Dl 21369); 1505: Emericus Halaz in platea ipsorum ... prope sanctum Stephanum (MOL Dl 38658); 1509: religiosorum fratrum ordinis sancti Augustini in claustro beati Stephani prothomartiris in suburbio Budensi fundato degentium (MOL Dl 106083. Prot. Bud. 143); 1509: sanndStefan Closter (BORSA 1959. 304); 1510k: Emericus Halaz penes Danubium ... ad sanctum Stephanum (Veszp. k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608); 1512: in claustro beati Stephani prothomartiris eorundem fratrum heremitarum sancti Augustini in suburbio Budensi fundato, in ecclesia scilicet sua ibidem constructa (MOLDl 106083. Prot. Bud. 147-148.); [1523]: Et vaBuda est sepultus in sancto Stephano claustro Augustinis etc. (SZERÉMI 1857. 88); [1555]: Zu OjJen lest der jeczig Thoigan bascha ein gewaldig badtpawen, aida vor das augustiner kloster, schwarze munich gewesen, dohin er von allen ortten die schonisten staine füren lest. (DERNSCHWAM 1923. 271.) 338 KUBINYI 1964. 143-144; KUBINYI 1965. 147. 339 Felmerült a kolostor helyeként a mai Országúti ferences rendház területe is, amely Fuxhoffer bizonytalan értékű kijelentésén (Monasteriologia), illetve az 1441-es határjárás téves olvasatán alapul. (MÁTÉFFY J. Brúnó: Karmelita rend története Magyarországon. Székesfehérvár 1996) 340 BENDA 2003a; BENDA 2003b; BENDA 2004; BENDA 2005. 341 REGÉNYI 1998. 342 A Három Mária kifejezés a Szentatyafiságban, vagyis Jézusnak az ókeresztény apokrif irodalom alapján a középkori legendák által elképzelt rokonságában fontos szerepet betöltő három asszonyra utal. Az első közöttük Jézus édesanyja, Szűz Mária, a második Mária Salome, Zebedeus felesége, Jakab és János apostolok édesanyja, a harmadik Mária, Kleofás (vagy Alfeus) felesége, az idősebb Jakab, valamint Simon és Tádé aposotolok édesanyja. Ugyanezen asszonyok nevei feltűnnek az evangéliumokban is Jézus keresztje mellett és sírjánál. 343 KUBINYI 1973. 18.
