Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
A város két kisebb nemzetiségének, az olaszoknak és a zsidóknak lakóhelye viszonylag jól lehatároltan kötődött egy-egy nevüket viselő utcához, vagyis utcaszakaszhoz. Kivételekre mégis mindkét esetben találunk példát. Az olasz távolsági kereskedők a két piactér között, a Castrum közepén éltek feltehetően a 14. század óta, bár háztulajdonaikra alig maradt fenn adat. A történeti irodalom állítása szerint a budai polgárjog elnyerésére kevéssé törekedtek, és nem vették ki részüket a város kormányzásában. Ennek a képnek némiképp ellentmondani látszik, hogy saját háztulajdonra aligha tehettek volna szert a polgárjog felvétele nélkül a város törvényei szerint. 1088 Ezt látszanak bizonyítani az oklevelekben megemlített olasz származású háztulajdonosok is, akik mindnyájan budai polgárok is voltak. 1089 Zsidó háztulajdonokra vonatkozó adattal még annyival sem rendelkezünk, mint olaszra, pedig tudjuk, hogy szinte a város alapítása óta folyamatosan jelen volt közösségük a városban. Esetükben is két utcanév jelzi idővel változó lakóhelyüket. A régebbi Zsidó utca, a Zsidó kaputól délre vezető út megnevezése volt, ahonnan ugyan egyetlen zsidó háztulajdon említését sem ismerjük, mégis értesülünk az itteni zsinagógáról, amely ehelyütt lakó kisebb közösséget feltételez. Emellett tudunk zsidókról, akik a Szt. György piac keleti oldalán laktak. 1090 A régebbi Zsidó utca az oklevelekben a 14. század végén, elbeszélő forrásban még a 15. század első negyedében is szerepel, ezért joggal megkérdőjelezhető az a széles körben elfogadott elmélet, amely I. Lajos király országos zsidóüldözéséhez köti a budai zsidónegyed megszüntetését, majd átköltöztetését. 1091 A későbbi Zsidó utcára (a Szombat kapu és a Régi királyi ház között) vonatkoztatható források csak a 15. század második negyedéből származnak, akkor is kizárólag a későbbi zsinagógának telkéről szólnak. További ingatlanokról erről a helyről sem rendelkezünk információval, csak miután Szulejmán szultán 1526-ban kitelepítette a teljes közösséget, nyílnak meg forrásaink bőségesen az egykori zsidóházak eladományozása kapcsán. Ekkor tizenegy önálló tulajdonra maradtak fenn adatok. Látható, hogy ezek a házak egy tömbben helyezkedtek el, mégsem voltak szigorúan elválasztva a keresztényektől, hiszen ismerőink házat, amely két kapuval nyílt a háztömb két oldalára, egyikkel a Zsidó utcára, másikkal azonban a Szt. Pál utcára. 1092 A nemzetiségi megoszlás változó képének felvázolása után elemzésünket a társadalmi különbségek topográfiai vizsgálatával érdemes folytatni. Forrásadottságainkat is figyelembe véve először a város vezetésében részt vevő családok, személyek háztulajdonairól érdemes szólnunk. Kubinyi András társadalomtörténeti kutatásai vázolták fel azt az általában comes címet viselő, német nemzetiségű réteget, amely a város alapításában és korai kormányzatában vezető szerepet játszott. 1093 Személyi körük is csak töredékesen ismert, egykori háztulajdonaikról még ennél is kevesebbet tudunk. Mindenestre a néhány megismerhető adat arra mutat, hogy az általuk lakott, vagy birtokolt ingatlanok a Castrum teljes területén szétszórva helyezkedtek el. Wemer comes unokájának telkét és palotáját a Szt. János kapu déli oldalán ismertük meg, 1094 Heinz fia Hans rektor leánya Szombatpiacon álló nagy palotájáról végrendelkezett, amelynek egyik szomszédja rokona, a néhai Merklin cornes fia Andreas volt, 1095 és ugyancsak a Szombatpiacon álló palotáról végrendelkezett Nyitrai Lőrinc comes leánya. 1096 Késői említésekben tűnik fel a Tillmanfi aknák és a velük rokon családoknak több ingatlana az Olasz utcában, illetve a Szt. György 1088 Ld. az 1244-es kiváltságlevelet, Zsigmond király 1405-ös dekrétumát, illetve a Jogkönyv fent idézett rendelkezéseit. 1089 A firenzei Francesco fia Onofrio, Angelo Bertii, Francesco Bernardi és a padovai származású Szerecsen Jakab és János, low j tt kg}] felhívnunk a figyelmet újból Pataki Vidor téves azonosítására, amely nagy hatású volt e tárgyban. Ld. a régi Zsidó utca és a Szt. György piac keleti oldalának kritikáját. 1091 KUBINYI 1973. 79-80; ZOLNAY 1952. 19-20. 25; ZOLNAY 1987. 28-29. A fenti nézetek kritikájának részletes kifejtését ld. VÉGH 1999. 1092 j^gg jçgU jegyeznünk, még a szakirodalomban is felmerült az a nézet, hogy a középkorban a Váralján Zsidóváros nevü városrész lett volna. Ez a vélekedés minden alapot nélkülöz, és törökkori forrásokat kever a középkori állapot leírásába. 1093 KUBINYI 1971.215-235. 1094 1352.X. 6.-MOLDl 4307. 1095 1343. ÍV. 20. / 1346. VIÜ. 15. - MOL Dl 87195. 1096 1314. Ül. 19./1314.(?)X. 13.-Eszt. Lhh.lt. 18-8-15, MOL Df 208838.
