Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
piacon. 1097 Az alapításban részt vett német vezetőréteg háztulajdonainak képe az egységes eloszlást tekintve tehát megegyezni látszik a nemzetiségi viszonyok elemzése adta képpel. Ezen túlmenően a most idézett forrásokban két apró adat is figyelemre méltó. Egyrészt Wemer unokája, Klára úgy tűnik, hogy meglehetősen nagy, a későbbi átlagos polgári teleknél mindenképpen nagyobb területről rendelkezett, amelynek csak egy részén állt a palota, míg beépítetlen földjét megosztották az örökösök között. Ehhez hasonlóan Heinz unokája Margaretha nagy palotájához tartozó udvarról, további épületekről, pincékről tett említést. Ennek alapján megfogalmazhatjuk a kérdést, vajon az alapítást vezető comesék nem kaptake az átlagos telkek méreténél nagyobb területeket betelepülésük idején? 1098 Másrészt érdemes figyelnünk arra is, hogy Margaretha a castrum-ban álló házon kívül váralji telekről is rendelkezett, amelyhez gyümölcsöskert és épületek tartoztak. Ebből következően a vezető családok nem csak az erődítményben, de a váralján is igyekeztek tulajdonokat szerezni, azonban erről a területről nem rendelkezünk több forrással. A vezető réteg további vizsgálatát a bírók és esküdtek háztulajdonainak elemzésével folytathatjuk. A korai idők rektorainak ingatlanjairól semmilyen más, a helyrajz számára értékelhető információ nem áll rendelkezésünkre, mint a már említett Werner és Heinz unokák végrendeletei. Az 1347-től működő bírókra sajnos a teljes 14. században továbbra is alig találunk adatokat, az ismert tíz személy közül mindössze három háztulajdonáról szólnak forrásaink (Tillman fia 'Kakas' Miklós, Nikolaus fia Wulving, Hans Glezel) Ha a korszakból ismert esküdtek háztulajdonait is hozzájuk számítjuk, érdekes kép bontakozik ki előttünk. A házak többsége a város északi részén, elsősorban a domonkos kolostorral szemközti házsorban, valamint a Szombatpiacon és az Olasz utcában található, míg néhány a Szt. György piacon és a Mindszent kápolna mellett fordul elő. 1099 A hangsúly tehát mindenképpen az északi részen van és azon belül is a domonkos kolostorral szemközti házsoron, ahol az esküdt polgárok háztulajdonai mellett ingatlannal bírtak a városban különböző jogokkal rendelkező szigeti apácák és a Boldogasszony plébánia Krisztus Teste konffaternitása is. A jelenség hiányos forrásaink dacára szembeötlő, magyarázatát talán a királyi rezidencia, a Kammerhof 'közelségében kereshetjük, amely felértékelte a környezetében elhelyezkedő telkeket is. (61. kép) A Zsigmond-korból már sokkal jobban használhatóak adataink, a tizennégy ismert bírónak már több mint a feléről, nyolc személyről tudjuk, hogy hol volt ingatlantulajdona. A változás az előző időszakhoz képest jelentős, ugyanis a házak kizárólag a Szt. György piacon, pontosabban a Szt. György kápolna mindkét oldalán, illetve az innen szétágazó kettős Szt. György utcában, vagyis másik nevükön a Nyírő utcában és a Patikáros soron álltak. 1100 Az azonban megfigyelhető még, hogy egyes személyek nem csak itt, hanem pl. az Olasz utcában, sőt a Szombathelyen is rendelkeztek másik ingatlannal. 1101 Az esküdteket is figyelembe véve a németek részéről ugyanezt a képet kapjuk, míg a néhány magyar esküdt továbbra is a Szombathelyen, vagy az Olasz utcában lakott. Köztük is találunk azonban kivételt, Szenesei Miklós fia Andrást, aki a Szt. György piac mindkét oldalán birtokolt házat. 1102 A helyrajzi változás okait keresve 1097 Olasz utca: 1403.1. IL- MOL Dl 8864, 8865; Szt. György piac nyugati oldalán Michael Nadler háza: 1392. XI. 25.-MOL Dl 106815; Tylmann fia Nikolausnak fizetendő bérleti díj a Szt. György piac keleti oldalán: 1371. Hl. 30. - MOL Dl 5919. 1098 A lehetőséget Bécs példája nyomán vethetnénk fel, ahol a város fejlődésének kezdetén a Babenberg hercegek nagyobb földterületeket ún. „Hof'-okat juttattak a várost vezető polgári-lovagi réteg tagjainak. (PERGER 1967/69.) A Tylmann fia Nikolausnak fizetendő bér is utalhat egy ilyen jellegű területre, amely eredetileg Tylmann fiaié volt, és parcellázás útján érvényesítették. Wemer unokája Klára is rendelkezett közelebbről sajnos meg nem határozott „bérleti díjakkal" („purkrechía ubicunque ipsam contigentia"). 1099 Szombathely: Hans Weidner, magyar részről: Boch fia János; Olasz utca: Tylmann fiai, Nagel Wulving, Peter Schreiber, a domonkos kolostorral szemben: Nikolaus fia Wulving, Friedrich Krazer, Michael Rosier, Egri Miklós, Mindszent utca: Hans Glezel, Szt. György piac: Friedrich Krazer (?, ld. Cracherio mester), Tylmann fiai. 1100 Szt. György piac: Stoyan Márk, Peter Rauzan Hans Siebenlinder, Rigo Rechperger, Michael Nadler, Konrád Gündelwein, Peter Panchel, Hynko; Mindszent kápolna: Sigismund Hertel. 1,01 Szombathely - Gündelwein, Olasz utca - Siebenlinder. 1102 Német: Paul Hase, Konrad Mehlmeister; Olasz utca - Georg Käse, magyarok: Szombathely - Bátor Benedek, Bátéi Tamás fia János; Mindszent utca - István patikáros; Olasz utca - Jakab szabó, Péter aranyhímző (magyarok?); Szt.György piac - Szenesei Miklós fia András.
