Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
sancti Martini, quam Elisabeth regina... in castro regali Budensi... compleri fecit (MREVU. 131. sz.); 1423: capella in eadem curia in honore sancti Martini confessoris constructa (MOL Dl 11384, BTOE III. 825. sz.); 1527: in platea Iudeorum vocata nunc vero sancti Martini apelláta (Tiszántúli ref. Egyhk. kvt. R-904. 16.) A Régi királyi ház kápolnáját Szt. Márton tiszteletére szentelték. Eredete legalább annyira homályos, mint magának a Kammerhofhak az eredete. Legkorábbi említése 1309-ből származik, ebből következően még az Arpádkorban kellett felépülnie. Erzsébet királynő 1349-ben búcsúengedélyért folyamodott a pápához az általa építtetett és ereklyékkel bőségesen ellátott Szt. Márton kápolna számára, amelyet el is nyert a pápától. A kápolna korábbi említései miatt Erzsébet nyilván csupán újjáépítette az egyébként királyinak és királynéinek mondott kápolnát. A Régi királyi házon végzett építkezéseiről egyébként egy későbbi oklevél is megemlékezik, amelyben az általa lerakatott alapfalakról is írtak. (1423) A kápolna romjai a 18. század elején még álltak a Mikoviny-Schmuzer látkép tanúsága szerint, amelyeket az Erdődy palota felépítésekor 1750-ben bontottak el. 250 Alapfalainak részleteit régészeti kutatás tárta fel a Táncsics Mihály utca 7. udvarán. 251 Eszerint a többi budai templommal megegyező tájolású, egyhajós épület volt. Ld. Régi királyi ház /Kammerhof, Szí.Márton utca Szt. Miklós domonkos kolostor / St. Nicolaus Prediger Kloster 1354: in vicinitate ecclesie sancti Nicolai fratrum predicatorum (MOL Dl 4454, A VI. 152. sz.); 1383: penes et iuxta claustrum sancti Nicolai confessoris fratrum ordinis predicatorum (MOL Dl 100189, BTOE III. 5. sz.); 1390: a porta claustri Fratrum Praedicatorum (SCHIER 1774. 103, BTOE HI. 111. sz.); 1397/1401: in vico claustri beati Nicolai penes idem claustrum (MOL Dl 8841, BTOE HI. 240. sz.); 1411: in vico seu platea prope ecclesiam sancti Nicolai confessoris (MOL Dl 51419, BTOE III. 571. sz.); 1509: sandt Niclas dosier (BORSA 1959. 304); 1513: ex opposite claustri beati Nicolai episcopi et confessoris a plaga occidentali existent (MOL Dl 106083 Prot. Bud. 228-229, BÁRTFAI 1938. 1356. sz.); 1522: ante claustrum beati Nicolai (MOL Dl 23680); 1541: S. Niclasprediger Closter (RÓZSA 1963. Kat. 1) Tornya és a templom hajójának északi fala ma is áll, további maradványait 1902, 1916, 1942-1943, 1958-1970 között régészeti kutatás tárta fel. A törökkorban fegyvertárnak, majd istállónak használták, 1686 után részben a jezsuita kollégium, majd az Egyetemi nyomda, részben katonai élelmiszerraktár és sütöde, majd leánylíceum települt a romok helyén újjáépített épületekbe. A kolostor teljes feltárását a Hilton szálló felépítése előtt végezték el, majd a kiegészített maradványokat az új épületbe foglalták. A domonkos kolostort már Schier helyesen azonosította, amelyet a Schön- és Siebmacher-féle metszetek feliratai is megerősítenek. 252 (28. kép) A kolostor egyidős a város alapításával, 1254-ben a rendi nagykáptalant tartották falai között. Jelentőségét mindvégig megőrizte, ennek egyik jele, hogy itt működött a magyar rendtartomány főiskolája. Az épület a magyar és a német közösség plébániáinak határán emelkedett már a Szt. Mária Magdolna egyház területén. A rendház előtti utcákat a védőszent után nevezték Szt. Miklós utcának. A domonkos kolostor érdekes helyet foglal el a város alaprajzában. Rendi előírás szerint a kolduló rendi kolostorokat általában a város szélén, sok esetben már azon kívül, az onnan kivezető utak mellett helyezték el. A budai kolostor ennek ellenére igen előkelő helyszínen épültnek tűnik a Régi királyi ház és a Boldogasszony plébánia szomszédságában. Az persze nem véletlen, hogy a város alapításával csaknem egyidős kolostort a falakon belül helyezték el, hiszen az alapításban éppen a falak védelme játszotta az egyik legfontosabb szerepet. Megfigyelhetjük azonban, hogy a helyszínt valóban egy határvonal mentén jelölték ki, 1390-ben a kolostor kapujától kiindulva választották szét a német és a magyar közösség plébániáinak területét, és 1441-ben is a közelben vezetett el ez a határ. Tulajdonképpen ugyanitt kereshetjük a Szombathely névvel illetett északi terület - település szélét is, amely a város alapításánál Mikovinyi-Schmuzer metszete Bél Mátyás Notitiae-jének ILI. kötetében jelent meg 1737-ben. (RÓZSA 1963. Kat. 81) H. GYÜRKY 1984. 29-42; JANKOVICH 1959. 76-77. RUPP 1868.105-109; ENTZ-CSEMEGT 1955c. 347-364; H. GYÜRKY 1971b. 429-435; GEREVICH 1973. 74; KUBINYI 1973. 161; H. GYÜRKY 1976. 371-279; H. GYÜRKY 1981.
