Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
korábbi eredetűnek tűnik. Mivel a kolostor is meglehetősen hamar felépült (1254-re valamilyen formában már készen állt), meglehet, hogy helyének kitűzésekor még Szombathelyhez igazodtak, bár emellett a királyi kúria közelsége is szerepet játszhatott, hiszen a domonkosok a város alapításának idején komoly befolyással rendelkeztek az udvarban. A templomot feltáró H. Gyürky Katalin véleménye szerint a domonkosok - egyéb alapításaikhoz hasonlóan -, egy már meglévő kápolnát kaptak meg letelepedésük idején, amelynek maradványai is azonosíthatók. 253 Ez a korai templom a tatárjárás előtti Szombathely temploma lehetett. (A kérdést részletesen ld. a városalapításról szóló bevezető fejezetekben.) Ld. Szt. Miklós utca Mindenszentek kápolna / Allerheiligenkapelle 1358: in ecclesia Omnium sanctorum (MREVU. 114, 385. sz.); 1380-1385 között: fundum curie... in quo capella Omnium sanctorum esset constructa (MOL Dl 84194); 1426: fundum seu curiam... in vico platee Omnium sanctorum, in qua est capella eorundem sanctorum (MOL Dl 11849, BTOE HI. 893. sz.); [1403-1439]: Jtem Von huet des türlespey allen heiligen (Ofner Stadtrecht X/D); 1441: ad capellam in honore Omnium sanctorum fundatam et per portam ipsius Capelle ad domum dominorum de Pa[locz ?] [infra] ipsam capellam existentem (Eszt. Prim. lt. U 46, MOL Df 249009); 1449/1462: in platea Omniumsanctorum (!) prope capellam Omniumsanctorum (!) (MOL Dl 14284) Az előtte húzódó utcának is nevet adó kápolnáról meglehetősen kevés írott forrás tesz említést, maradványait eddig még megnyugtató módon nem azonosították. Egy 1380-1385 között létrejött ingatlancsere kapcsán említik először a kápolnát egy magántulajdonban lévő telek részeként. Szepesi János dobokai főesperes cserélte el ekkor a kápolnát is tartalmazó ingatlanát Zámbó Miklóssal. A ház korábban Cemeteer Lőrincé volt. Ujabb említése 1426-ból származik, amikor Palóci Máté országbíró királyi adományként kapta Zsigmond királytól az elhunyt Hertlin budai bíró tulajdonából a koronára szállt ingatlant, amelyen a kápolna állt. (Hertlin bíró házában oklevelet állítottak ki 1401. VILI. 31-én, 1403-ban már egykori bírónak mondták a szomszédos ház ügyében, 1403. VI. 28.) Időrendben a következő említés az 144l-es határjárás adata, majd pedig 1449-ben említették meg a Rozgonyiak házát a kápolna környékén. A leírások szerint tehát a kápolna egy magántulajdonú telken emelkedett, amely arra utal, hogy számunkra ismeretlen alapítója saját telkén, lakóháza mellet, vagy annak részeként építtethette fel. Feltehetően a földszinten helyezkedett el és külön bejárattal rendelkezhetett, a határvonal ugyanis kapujához fut. Ezt a feltevést erősíti az is, hogy a kápolna adta a nevet az előtte húzódó igen hosszú utcának is nyilván azért, mivel épülete jól megkülönböztethető volt a házak sorában. A budai templomokat kivétel nélkül kelet felé forduló szentéllyel építették, feltehetően a Mindenszentek kápolna sem jelentett ez alól kivételt. Ebből következően a kápolnát csak az utca keleti házsorában kereshetjük, így nyílhatott ugyanis csak kapuja közvetlenül az utcára. Helyének pontosabb meghatározását egyedül az 144l-es határjárás segíti. A két plébániát elválasztó határvonal a domonkos kolostor felől az Olasz utcába vezető, már megszüntetett kis közön át haladt nyugat felé. A köz Olasz utcai torkolatának északi oldalán az olasz Angelo háza állt (Hauy 170), és a határ éppen az Angelo házával szemközti házhoz (Hauy 125 - Országház u. 6.) futott, amely a Paksi nemesek tulajdonában volt. A Paksiak házától a Mindenszentek kápolnához vezetett tovább a határ, majd annak kapuján át a Palóciak (?) házához, ahol a határjárás, feltehetően már a Mindszent utca nyugati oldalán, véget ért. Az elmondottakból az következik, hogy a Mindenszentek kápolna szomszédos volt és valami módon a telek hátsó részénél érintkezett a Paksiak házával, a mai Országház u. 6. számmal. Három telek jöhet számításba, Hauy 78 - Uri u. 29. déli része, Hauy 77 - Uri u. 31. és Hauy 76 - Uri u. 33. Közülük a közvetlenül a szomszédos Hauy 77 - Uri u. 31. elesik, mivel ezen a telken áll ma is a középkori polgárváros egyik legjobban megőrződött kétemeletes polgárháza, amelyen semmiféle jellegzetes kápolna nyoma nem figyelhető meg. A fennmaradó két szomszéd közül a Hauy 76 - Uri u. 33. számú telek viszont figyelemre méltó. Az 1696-ban felvett házösszeírás szerint itt hajdan egy 253 H. GYÜRKY 2001. 27-40.
