Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
3.7.31. Zsemlyesütő János JSzt, Pál utca" A dézsmajegyzékekben jegyezték fel János zsemlyesütőt a Szt. Pál utcában. 840 A néhai Zsemlyesütő János északi szomszédjára vonatkozó oklevél 1526-ból származik. (1526.1. 24.) •kicit 3.7.31. szegényház ,ßzt. Pál utca" A szegényháznak csupán egyetlen említését ismerjük 1504-ből. (1504. III. 17.) A Mészáros utcában állt ugyanis egy ház, amely után évi 1 forint járadékot kellett fizetni a Szt. Pál utcai javadalmasházban lakó szegényeknek. 841 *** A dézsmajegyzékekben további háztulajdonosok és lakók neveit is feljegyezték a Szt. Pál utcában. Mindkét összeírásban szerepel Bánfi Miklós háza, amelynek lakói 1505-ben Kapás Bálint, 1510 körül Kapás Bálint özvegye és Pintér Miklos voltak. 842 Bánfi Miklós életrajzi adatait ld. Zsidó utca - Szt. Zsigmond utca, nyugati oldal. 1505-ben vették jegyzékbe Veres Tamást, 1510 körül pedig Pintér Pált, aki Asztalgyártó Mátyás házában lakott. 843 KRITIKA Sajnos Pataki Vidomál meglehetősen sok téves ingatlanazonosítást olvashatunk ezen az utcaszakaszon. Talán legfontosabb tévedése, hogy a pálos nagy házat a mai ún. Vörös Sün házzal azonosította a Hess András téren. Hibájából következően magára a térre kellett elhelyeznie a veszprémi káptalan házát, Kont háza pedig átkerült a Táncsics Mihály utca elejére az örményesi pálosok és a domonkos beginák házával együtt. A másik örményesi háznál különösen összezavarodott ezek után a birtoklástörténet, az előzőre vonatkozó adatok is átkerültek ide, ráadásul egy időre még Ozorai Pipo neve is felbukkant ugyanitt, majd a Boldogasszony plébánia teljesen tévesen, hiszen ezügyben a plébánia világi gondnoka, mint felkért végrendeleti végrehajtó működött csak közre. Ezáltal rosszul kapcsolta ide a péterváradi ciszterciek házát is, mivel az valójában a plébánia Krisztus Teste konfrantemitásának háza mellett állt, de a jelzettől délebbre a domonkos kolostorral szemben. A konff aternitás háza viszont átkerült a plébániatemplom északi oldala mellé szomszédaival együtt, pedig ezt nehezen lehetett volna Szt. Miklós utcának nevezni. A budai ötvösök topográfiai elhelyezkedését Pataki Vidor nyomán elemezte Holl Imre. 844 Sajnos Pataki számos téves lokalizásása messzemenően eltorzítja azt az alapot, amelyből Holl Imre fejtegetései kiindulnak. Az első tévedés az időhatár, mivel az Ötvös utca elnevezést egészen 1541-ig követhetjük. (Ld. Memoria rerum) Az ismert adatokat szolgáltató időközből (1460-1510) nem öt, hanem hat ötvöst és egy gyöngyfűzőt ismerünk az utcából. Ideszámíthatunk azonban még három ötvöst a 14-15. század fordulójáról (Magyar Mihály, Magyar Miklós és Hans Österreicher ötvösök). Az Ötvös utca elhelyezése is inkább a Boldogasszony templommal szemben fekvő, régesrég lebontott házsorra helyezhető, mint a 840 1505: „Iohannes semellator " (MOL Dl 38568); 15 10k: „Iohannes semellator in platea sancti Pauli " (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 841 A „domus animarum" kifejezést általában szegényház értelemben használták. Német megfelelője a ,^eelenhaus" általában egyházi alapítvány számára lekötött javadalmas házat jelent. (Ld. Lexikon des Mittelalters) 842 1505: „Valentinus Kapás in domo Nicolai Banffy ad sanctum Paulum" (MOL Dl 38568); 1510k: „relicta Valentitni Kapás in domo Nicolai Banjj ... Nicolaus Pinther in domo Nicolai Banffi in platea sancti Pauli" (Veszp. Ers. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 843 1505: „Thomas Verws in platea sancti Pauli" (MOL Dl 38568); 1510k: „Paulus Pinther in platea sancti Pauli in domo Mathie Aztalgyartho" (Veszp. Érs. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608) 844 HOLL 1989. 52-76.
