Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

ÖSSZEGZÉS A Mindszent utcába helyezhető adatok között viszonylag koraiakat is találhatunk. Feltételesen itt tárgyaltuk a 14. század első felében a város magyar polgárai között jelentős szerepet játszó Mikófiakat, Lukácsot és Petőt, akik hosszú ideig voltak esküdtek, és a helyi nemességgel is rokonságban álltak. Házukban végrendelkezett Péter fia Jakab drávántúli nemes, később pedig Pető fia János rokona, széki Pócs Péter birtokolta a házat. A 14. század végén számos polgár neve tűnik elő forrásainkból. Mihály polgár, Istvánnak, a királyi gyűrűspecsét őrének fia, a Duna-parti piacról származó Péter, akik feltehetően magyarok voltak, továbbá Hans Glezel bíró, Jakob Stör, Peter Lebinger, Lorenz Cemeter és egy bizonyos Friedrich nevű német polgárok. Mellettük meglehetősen kevés a nemesi házbirtok. Szepesi János dobokai főesperes, majd Zámbó Miklós tárnokmester tulajdonában volt a Mindenszentek kápolnát is magába záró épület. Mellettük ismert a bárók közé számító Cudar család nagy háza is. A 15. század első feléből fennmaradt adatok között továbbra is többségben vannak a polgárok házbirtokai. A Mindenszentek kápolna háza a század elején Sigismund Hertel bíró birtokában volt, mellette ismert István patikáros, Péter ezüstolvasztó tulajdona, illetve Konrád Oczheim bérleménye. Feltehetően az utcába helyezhetők Jakob Fuhrman, Michael Nadler bíró, Örmény Márton és Miklós erszénygyártó házai is. Előkelő nemesek ingatlanára csak kevés adattal rendelkezünk. A Cudarok nagy háza a Rozgonyiak kezébe került, a Mindenszentek kápolna háza pedig a Palóciaké lett, ezenkívül még a Marcaliak és Perényi László házáról szólnak okleveleink. 1425-ben vásárolták a szentkereszti és szentléleki pálos kolostorok közös házukat is. A század második feléből már jóval több az ismert nemesi házbirtok, mint a polgári. Mindössze Erhard Steinbach, és a Cotta család tulajdona, valamint Hans Gross és Hans Graf szűcs bérleményei tartoztak polgárokhoz. Az előkelő nemesek közül viszont Marcali László, Érsek Máté, Szentgyörgyi János és Zsigmond, Ongor János, Várdai István kalocsai érsek és az udvarban szolgálatot teljesítő Kővári László, Korotnai János ítélőmesterek, valamint Tárcái János ingatlanaira maradtak fenn forrásaink. Az egyházi tulajdonosok között a váradi káptalan és a Boldogasszony plébánia házai szerepelnek. A 16. század első feléből is több nemesi birtokra maradt adatunk, mint polgárira. A polgári tulajdonosok között találtuk Georg Geier szűcsöt, Kalmár Demetert, Csalyán István fehérvári bírót, Cotta Ferencet, Kanzler Jánost, Orbán kovácsot a bérlők között pedig Sigismund Privizer szűcsöt és Szűcs Miklóst. Német polgárok tehát ekkor is előfordulnak, de a korábbiakkal ellentétben, a 15. század második felétől kezdődően már csak a Mindenszentek kápolna környékén, vagyis az utcának a déli, a Boldogasszony plébániához tartozó részén. A polgárokkal kapcsolatban még egy megjegyzést tehetünk, viszonylag nagy számban fordulnak elő köztük német szűcsök az oklevelekben. A dézsmajegyzékek adatai pedig megerősítik megfigyeléseinket, az utcában összeírtak csaknem fele szűcs volt. Az előkelő nemesek sorában Corvin János herceg, Brandenburgi György őrgróf, Ongorfi János és a Perényiek, valamint az udvari szolgálatban működő Tordai Szalatiel és Várdai Mihály ingatlanait ismertük meg a forrásokból, továbbá Szatmári György pécsi püspök (majd esztergomi érsek), Atyai Miklós esztergomi őrkanonok házait. Az egyházi testületek közül a váradi és szerémi püspökség házai, és a Szt. Mária Magdolna plébánia járadéka érdemelnek említést. Mohács után szegedi Koppány Mihály és Várdai Mihály birtokaira maradt fenn adat, ez utóbbi háza Baranyai Mátyásé, majd Bornemissza Pál királyi titkáré lett.