Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

KRITIKA Pataki Vidor érdeme mindenekelőtt a Mindszent utca helyes meghatározása, továbbá a Mindszent utca és a Szt. György utca elnevezések párhuzamos használatának felismerése ezen az utcaszakaszon. A Hátsó utca, Posztómető utca, Nyírő utca lokalizálását is neki köszönhetjük. (A Hátsó utca nem egyértelmű tanulmányában, mivel egyszer a mai Uri utca déli szakaszára, másszor annak középső szakaszára helyezte.) Egyetérthetünk a Rozgonyiak, az örményesi pálosok és Órmény Márton házaira vonatkozó adatok felhasználásával is. Kritikai megjegyzésünk hiányérzetünkből fakad. Erre az utcaszakaszra jóval több háztulajdon helyezhető el, és ezek egy részét már Pataki Vidor is ismerte, azonban helyüket a Mindszent utca közepén kereste. Ide lokalizálta tévesen a Német utcát, „a német bürgerek" lakóhelyét, amelyet elválasztott a kereskedelmi funkciót betöltő Nyírő utcától. Elemzésünk arra vezetett, hogy a német városrész főterén (jelen utcaszakaszunkon) koncentráltan fordultak elő a vezető szerepet betöltő német polgárok ingatlanjai együtt az itt található üzleteikkel. Néhány hibás azonosításra fel kell hívnunk a figyelmet. Wolfgang Tirnauer bérelt posztómető boltja a középső háztömbben állt. Tordai Szalatiel zálogba adott, majd onnan kiváltott háztulajdona a Mindenszentek kápolna környékén emelkedett. Az óbudai klarisszákra hagyományozott ház ugyancsak a Mindszent utcában helyezhető el. Nem állja meg a helyét a Pataki térképén és szövegében szereplő egyik házazonosítás sem. Nem rendelkezünk egyelőre támpontokkal, amelyek segítségével a modem házszámokat itt összefüggésbe hozhatnánk a középkori birtoklástörténettel. Ebben egyébként Pataki is meglehetősen óvatos volt, hiszen sok adatról maga is kijelentette, hogy meghatározásuk nem lehetséges. Sajnos az általa azonosított többi adatra is igaz ez a megállapítás. ÖSSZEGZÉS A nyugati házsorra vonatkozó legkorábbi források csupán a 14. század végéről maradtak ránk. Mindössze néhány nevet ismerünk, Szenesei András fia Miklós és idősebb Michael Nadler egyaránt esküdt polgárok voltak, mellettük Ulrich Weiss neve tűnik fel az iratokban. Nadler és Weiss németek voltak, Szenesei viszont a tanács magyar tagja lehetett. Valamivel több ismerettel rendelkezünk a 15. század első feléről. Az idősebb Nadlert többszörösen bírói hivatalt viselt fia követi, mellette ismertek Konrád Gündelwein, Peter Panchel/Paldauff és Farkas/ Tyrnauer László bírók, JTinko és Erhard Kramer esküdtek házbirtokai. Nadler egész Európára kiterjedő pénzügyletekkel foglalkozott, Gündelwein, Hynko, Kramer, Farkas egyaránt távolsági kereskedelmet folytattak, esetenként a királyi udvarral is kereskedelmi kapcsolatban álltak, ületve részt vettek a királyság pénzügyi igazgatásában. Melléjük számíthatjuk még az olasz kötődésű Órmény Mártont is, akinek szintén ismert itteni háztulajdona. További ismert lakosok voltak még ebben a korszakban Hans Sieghart, Jakob Fuhrmann és Miklós erszénygyártó, továbbá feltűnnek az egyházi tulajdonok is: a Boldogasszony plébánia, az örményesi pálosoknak 1392-ben Kanizsai Miklóstól kapott háza és az esztergomi Szt. Margit oltárnak Palóci György érsek által adományzott háza. Az egyházi birtokok bérleti díjai meglehetősen magas összeget tettek ki (20-24 forint), lakóik általában tehetős polgárok voltak. A Zsigmond-kortól tehát megjelenik az utca azon jellege, amely a későbbiekben nem sokat változott. Többségében a város vezetését kezében tartó német távolsági kereskedők házait, illetve bérleményeit találjuk az itteni házsorban. Sajnálatos, hogy forrásaink nem engednek pillantást vernünk a 15. század elejénél, a város vezetésében lejátszódott jelentős váltás idejénél régebbi időkbe. Ezért nem tudjuk megállapítani, mennyire koncentrálódott ugyanitt a korábbi vezető réteg. Határozottan állíthatjuk viszont, hogy a 15. század elejétől fogva a német kereskedők ugyan nem kizárólagos, de koncentrált lakóhelye lett a Hátsó - Nyírő utca. A 15. század második feléből Georg Forster bíróra, Leonhard Vogelweider, Bemard ötvös, Heinrich Munich, Kunz Hafher, Pankraz Schwager, Ulrich Obendorfer, Hans Pemfflinger polgárokra és ffisiai Balduin orvosra maradt fenn adat. Érdekes, hogy feltűnnek meUettük a főúri háztulajdonosok is, ám mmdegyikük szoros kapcsolatban állt a kereskedelemmel, vagy a városigazgatással. Túz János és Osvát, Nagylucsei Orbán és Lukács zágrábi püspök egyaránt kincstartók voltak. Nagylucsei, Túz Osvát és Lukács püspök