Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

Első ismert adaftrnk szerint 1466-ban a város tanácsa újból beiktatta Rozgonyi János erdélyi vajdát és tárnokmestert, valamint testvéreit, Rajnáid és Osvát székely ispánokat egy Hátsó utcai ház birtokába. Ez a ház korábban a néhai Harkácsi László tulajdona volt, de Mátyás király 1460-ban a várossal a Rozgonyiak nevében Budai György deákot iktattatta be a tulajdonába. Ez ellen két éven át tiltakozott a fehérvári Krisztus Teste kápolna rektora, Péter, mivel a ház után a kápolnának bér járt. A következő évben Harkácsi László özvegye tiltakozott. A rektor azonban visszavonta tiltakozását, az özvegy pedig nem indított pert. (1466. V. 19.) A ház szomszédai ebben az időben Hankó fia László és Ulrich Weihemperger voltak. Rozgonyi János, Rénold és Osvát életrajzi adatait ld. Előudvar. Harkácsi László 1451-ben macsói vicebán volt.

645 1467-ben a fehérvári Szt. Mária Magdolna kápolna rektora nyugtatta Rozgonyi Jánost egy Nyírő utcai ház után megfizetett 12 forintról. (RUPP 1868. 163, Eccl. Cam. 39.cs. 42. sz.) 1479-ben a város tanácsa előtt folyó perben Rajki György és felesége, Katalin lemondtak egy Hátsó utcai házról Rozgonyi Osvát és István részére, akik cserébe 200 forintot fizettek nekik. A ház szomszédságában ekkor Hans Piller és Ulrich Weihemperger laktak. (1479. IV. 23.) Rozgonyi Osvát, az idősebb Osvát fia volt, míg István a János fia.

646 1512-ben a fehérvári keresztes konvent tanúsította, hogy Rozgonyi Klára, a néhai Kanizsai György özvegye megfizette az 1511-ik évre járó 12 forint bért Fehérvári Mihály kalocsai prépost, fehérvári kanonoknak, a fehérvári Szt. Mária Magdolna kápolna rektorának, amely egy Nyírő utcai ház után járt. Mihály prépost visszavonta peres keresetét. (1512. VII. 10.) Ugyanezen ügyben a fehérvári káptalan előtti megegyezés szövege is fennmaradt, amelyből megtudhatjuk, hogy a per évek óta folyt a bérfizetés ügyében egyházi és világi bíróságok előtt. Végül a felek Beriszló Péter veszprémi püspök, Mihály fehérvári olvasókanonok és Barcsai Péter fehérvári kanonok közvetítésével jutottak egyezségre. A ház az akkori leírás szerint a Nyírő utcában állt, déli szomszédja a néhai Hans Puchler (=Piller) özvegye, Barbara, északi szomszédja pedig a másik Kalmár János voltak. (1512. VIII. 22.) Bár a fenti oklevelekben váltakozva használták a Nyírő utca és a Hátsó utca megnevezéseket a szomszédok neveinek segítségével biztosan állítható, hogy a különféle és meglehetősen hiányos adatok ugyanarra a házra vonatkoztak. Először Ulrich Weihemperger és Hankó fia László szerepelnek a szomszédok között, majd Lászlót felváltja Hans Piller, végül Ulrich helyén a másik Kalmár János jelenik meg. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy a fehérvári Szt. Mária Magdolna kápolna feltehetően a Rozgonyi család temetőkápolnája volt a királyi bazilika mellett.

647 A ház eredetének kérdése meglehetősen homályos. Ugyanis első ismertetett adatunkkal egyidőben, 1466-ban keletkezett egy másik oklevél, amelyben Rozgonyi János és Rajnáid kiváltják Sebald Reichel 278 forintért elzálogosított veresegyházi és szadai birtokait és malmát, valamint budai kőházát. (1466. VI. 28.) Sebald Reichel, Peter fia, atyja Ulrich Kamerer kamaraispán örököse és egy ideig üzlettársa volt, maga is viselt kamaraispánságot, jelentős szerepet vitt a nemesfém kitermelésben, ugyanakkor budai polgár, 1431-ben királyi familiáris, magyar nemességet és birtokokat szerzett. Sebald, mint birtokos nemes és budai polgár 1460-ban hatalmaskodás miatt elvesztette birtokai egy részét, örökös nélkül halt meg, 1467-ben hűtlennek nyilvánították, de királyi kegyből birtokait a Rozgonyiakra hagyhatta.

648 Sebald Reichel, vagy magyar nemesi nevén Mahálfalvai, másnéven Szadai Szebold a Mátyás király trónralépte körüli zavaros időkben a csői várat kezükben tartó csehekkel együtt különféle hatalmaskodásokat követett el Vince váci püspök birtokain, amiért 1460-ban fejének váltságáért fizetendő 50 márka 645 ENGEL 1996. II. 95. 646 KUBINYI 1988.212. 647 ENGEL 1987. 615. 648 KUBINYI 1971.249-250. Sebald Reichel elítélése: 1461.1. 31.-MOL Dl 15531; Sebald birtokainak átadása a Rozgonyiak részére: 1465. V. 24. - MOL Dl 16204; Mátyás király hozzájárulása az adományhoz: 1467. V. 23. - MOL Dl 16542.