Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
vérdíjra és 10000 forint kártérítésre kötelezték. A veresegyházi és szadai birtokok ekkor kerültek zálog címén Vince püspök kezébe, aki Sebaldnak négy budai kőházát és szőleit is el akarta foglalni, ám ezt a budai polgárok kiváltságaikra hivatkozva megakadályozták. (1460. XI. 17, 1461. I. 31.) Később Sebald bizonyos veresegyházi és szadai birtokrészeit, továbbá egy budai házát elzálogosította Jenkei Miklósnak és pakonyi Nagy Jánosnak 278 forintért. Ezeket váltották ki a Rozgonyiak 1466-ban, akik úgy tűnik, szoros kapcsolatban álltak vele. Sebald Reichel elmondása szerint egykor a Rozgonyiak kúriájában nevelkedett, és 1465-ben gyermekek és örökösök hiányában minden birtokát Rozgonyi Jánosra és Rajnáidra hagyta. Vince püspöknél lévő zálogbirtokait ugyancsak a Rozgonyiak váltották ki a maguk számára. Az elmondottak alapján arra gondolhatunk, hogy Sebald Reichel budai ingatlanjai, vagy annak egy része ugyancsak a Rozgonyiak, azaz János és testvérei, Rajnáid és Osvát kezébe kerülhettek. A Rozgonyiak ifjabb, vagy csicsvai ága István és Osvát halálával fi ágon kihalt, a ház birtoka azonban úgy tűnik, hogy leányágon öröklődött tovább. Rozgonyi Klára ugyanis Kanizsai Györgyhöz ment feleségül, az ő házasságukból született fiuknak, Kanizsai Lászlónak kezén találjuk később az ingatlant. Kanizsai György, 1492-1498 között pohárnokmester, 1497-1499 között horvát-szlavón bán, 1502-1507 között nándorfehérvári bán, majd 1508-1509 között újból horvát-szlavón bán volt. 649 Kanizsai László, György fia, felesége Drágfi Anna, 1516-tól vasvári ispán, 1522-ben rendi kincstartó volt, 1525-ben tárnokmester lett, de még ez évben elhunyt. 650 Kanizsai László 1524-ben sógorával, bélteki Drágfi János temesi ispánnal együtt kölcsönösen örökössé tették egymást birtokaikban, ekkor többek között megemlítették Kanizsai házát a Szt. György utcában. (1524. III. 11.) A következő évből fennmaradt II. Lajos király parancslevele, amelyben utasította a váradhegyfoki konventet, hogy iktassa be Kanizsai Lászlót többek között egy Szt. György utcai ház birtokába, amelyet Kanizsai Drágfi Jánossal cserélt el. (1525. V. 19.) A káptalan iktatásának azonban más birtok ügyében ellentmondtak. Az oklevél szerint a ház az utca nyugati házsorában állt. 1528-ban az akkor már néhai Kanizsai László házát Hans Hanko házának szomszédságában írták le. (1528. X. 18.) Kanizsai László vagyonát leánya, Kanizsai Orsolya és az ő révén Nádasdy Tamás örökölte. 2.7.18. Ulrich Weihemperger - / - Hans Hanko - Elizabeth Kresling ,Jïlevenhalszer" Ulrich Weihempergert a Rozgonyiak házának szomszédságában nevezték meg 1466-ban és 1479-ben. (1466. V. 19, 1479. TV. 23.) 1528-ban I. Ferdinánd király megerősítette II. Lajos királynak egy korábbi ítéletét, amely az akkor már elhunyt Hans Hanko házát rokonának, Elizabethnek, a néhai Hans Kresling budai esküdt özvegyénekjuttatta. (1528. X. 18.) Az ekkor megnevezett szomszédok egyike néhai Kanizsai László, míg a másik szomszéd Angyal János voltak. A dézsmajegyzékekből ismerjük szintén Hans Hanko házát, amelyet az Elevenhalszeren írtak össze. 651 Hans Hanko megegyezik azzal a Kalmár Jánossal is, akit 1512-ben a Rozgonyiak házának északi szomszédságában jegyeztek fel, hiszen a Rozgonyiak házát Kanizsai László örökölte. (1512. VIII. 22.) Hans Hanko budai esküdt volt. 2.7.19. Angyal János 1528-ban említették meg Angyal Jánost egy korábbi üggyel kapcsolatban Hans Hanko házának szomszédságában. (1528. X. 18.) 649 KUBINYI 1988. 205. 650 FÓGEL 1917. 34; REISZIG 1941. 22-31, 71-81. 651 1510k: „Ioannes Hanko in Ettewenhalzer" (Veszprémi k. m. lt. Budai bortizedjegyzék, MOL Df 200608)
