Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)

a biztos adatoktól a feltevések bizonytalanabb világába vezetni következtetéseiket.

47 A vitát nem tekintve Zolnay érdeme volt, hogy több, addig még pontosan nem meghatározott épületet helyesen azonosítva gazdagította a helyrajzot.

48 Eközben készült a város történetének monografikus összefoglalása, amely Györffy György és Kubinyi András munkájaként 1973-ban jelent meg.

49 Mindkét munka részletesen kifejti a város helyrajzát, de természetesen az ingatlantörténet már nem fért ezen munkák keretei közé. A helyrajzi kérdéseknek különösen Kubinyi András szentelt a kötet megírása közben nagy figyelmet. Elsőként írt idegen nyelvű tanulmányt a város középkori helyrajzáról, ezzel egyidőben monografikus igénnyel dolgozta fel Felhévíz történetét, amely jónéhány budai vonatkozású helyrajzi témát is érintett.

50 Rendszeres helyrajzi feldolgozást is tartalmazó összefoglalást jelentetett meg a 13-14. századi Budáról, amelyben sokoldalú (társadalomtörténeti, jogtörténeti és családtörténeti) kutatásai és a korabeli várostörténet-írás eredményeinek átvétele (városalaprajz elemzés) gazdagítják és pontosítják a topográfia rekonstrukciót.

51 Ez a munka szintén idegen nyelven jelent meg csaknem egyidőben Györffy várostörténeti munkájával, amellyel számos helyrajzi kérdésben véleménykülönbségben áll. A város teljes középkori helyrajzáról írt tanulmánya, amelyet egy tervezett, ám soha el nem készült régészeti topográfia kötet számára írt, sajnos kéziratban maradt.

52 A várostörténeti kutatás e nagy korszaka a monográfia létrehozása után lezárult. A cél elérésével a mdománypolitika befejezettnek tekintette a témát, és Györffy György, illetve Kubinyi András munkássága, személyes érdeklődése is nagyrészt más irányba, az ország egészére kiterjedő történeti összefüggések kutatása felé fordult. Sajnos a monográfiák mellett tervezett forráskiadások ügye is elakadt. A felkért szerzők közül csupán Kumorovitz L. Bernát jelentette meg végül a Zsigmond-kort feldolgozó kötetét 1987ben.

53 Különös, de igaz, hogy a fiatalabb történész nemzedékeket kevéssé foglalkoztatták várostörténeti kérdések. Kubinyi András folytatta csak ilyen tárgyú tanulmányainak közlését, amelyek azonban a helyrajz kérdéseit már nem érintették. A történeti kutatás mai stagnálása mellett a régészeti és műemléki kutatás egyre jelentősebb intenzitással folyik. A szakmában úttörő Garády Sándor háború előtti munkásságát követte a Gerevich László által létrehozott Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya, amely először az ostrom utáni helyreállítás idején vette ki jelentős részét (a FIMÜV, a KÖZTI, és az OMF mellett) a műemléki házkutatásokban, és végezte egyedül a régészeti feltárásokat.

54 A megszaporodott régészeti ismeretek a helyrajzi elképzeléseket is reálisabb talajra helyezték, és saját forrásaikat elemezve a régészeket is várostörténeti kérdések megválaszolására késztették.

55 A helyreállítások befejeztével a régészeti munka intenzitása növekedett meg nagymértékben különösen az 1980-as évek vége óta felfutó építési tevékenység következtében, amelyet már egy újabb régész generáció végez. Régészeti ismereteink jelentősen bővültek és bővülnek, bár jelentős ásatások tudományos közzététele még a jövőre vár.

56 47 GEREVICH 1952; ZOLNAY 1952; GEREVICH-HOLL-SEITL 1953; ZOLNAY 1953; BÁRTFAI SZABÓ 1953; JANKOVICH 1959; ZOLNAY 1959/1960; KUBINYI 1961; FÜGEDI 1961; KUBINYI 1962; ZOLNAY 1963; FÜGEDI 1964; GEREVICH 1966; ZOLNAY 1967; ZOLNAY 1968; GYÖRFFY 1973; GEREVICH 1973; ZOLNAY 1977; KUBINYI 1981; ZOLNAY 1985; GEREVICH 1987. 48 Alapvető, hogy a Kammerhofot a korábbi próbálkozásokhoz képest jó helyen kereste. Ld. előző jegyzet. Meghatározó volt szerepe a középkori zsidóság kutatásában is: ZOLNAY 1971, tanulmányt írt a Szt. László kápolnáról: ZOLNAY 1964. 49 GYÖRFFY 1973. (Árpád-kor); KUBINYI 1973. (Vegyesházi királyok kora); a művészettörténeti - és a régészeti és műemléki kutatások eredményeit is összefoglaló - fejezeteket Gerevich László írta: GEREVICH 1973. 50 KUBINYI 1964; KUBINYI 1965. 51 KUBINYI 1972. 52 KUBINYI (Kézirat). Köszönöm Kubinyi tanár úrnak, hogy munkám megírását kézirata rendelkezésemre bocsátásával segítette. 53 BTOE ÍR. 54 A műemléki kutatások összefoglalását ld. a fenti jegyzetben. A régészeti kutatásokban Altmann Júlia, Bertalan Vilmosné, Feuerné Tóth Rózsa, Gerő Győző, H. Gyürky Katalin, Lócsy Erzsébet, Nagy Emese, Zolnay László vette ki részét. Munkásságukat ld. az irodalomjegyzékben. 55 LÓCSY 1964; LÓCSY 1971; H. GYÜRKY 1971; MAGYAR 1991a; MAGYAR 1991b. 56 Különösen a Szt. György tér környezetében 1994 óta folytatott kiterjedt kutatásokra gondolok, amelyek 2000-bcn, szinte munkám megírásával egyidőben fejeződtek be. A régészeti kutatások összefoglalása sajnos csak német nyelven jelenhetett meg: Budapest 1991.