Végh András: Buda város középkori helyrajza 1. (Monumenta Historica Budapestinensia 15. kötet Budapest, 2006)
megbízásából és személyes érdeklődése által vezetve ő kezdte meg Budapest történetének okleveles forrásait az egész országra kiterjedő figyelemmel gyűjteni. Ennek lezárását már nem érhette meg, és a tervezett monográfiát sem sikerült megírnia. Munkáját vette át és folytatta a főváros levéltárosa, Gárdonyi Albert, aki az okmánytár első kötetének megjelentetéséig el is jutott. Tervei között szerepelt a teljes helyrajz megírása is, ám ennek csupán az utcák és terek azonosítását elvégző fejezetét sikerült összeállítania. 41 Elsőként foglalkozott viszont a város középkori határával. 42 Még Gárdonyi munkájában is találunk azonban az utcarendben alapvető tévedést, amelyet végül a város helyrajza iránt érdeklődő ciszterci gimnáziumi tanár, Pataki Vidor igazított ki. 43 A Csánki által megindított oklevélmásolat-gyííjtemény adataira támaszkodva Patakinak sikerült a teljes helyrajzot újra megírni Rupp Jakab óta elsőként. Az 1944-ben elkészült mű teljes egészében sajnos sohasem jelenhetett meg, csupán az ingatlanok történetét feldolgozó, a szakma számára nélkülözhetetlen fejezeteket adták ki 1950-ben. 44 A kéziratban maradt első rész világos szerkezetével és elrendezésével tűnik ki: a kutatástörténeti bevezető után, a földrajzi környezet bemutatásával kezdi leírását, majd a helyrajz számára legfontosabb épületek, a templomok azonosítását végzi el, hogy könnyebben határozhassa meg a következő fejezetben a városkapukat és az utcákat. Ezt követte a megjelent fejezet, benne az ingatlanok utcarendbe sorolt bemutatása. Pataki nagy érdemének kell tartanunk a művet kísérő jegyzetapparátust, mivel ebben a felhasznált forrásokat rövid regesztákban közölte, ezáltal következtetéseit ellenőrizhetővé tette és a későbbi kutatók munkáját nagyban segítette. Nagy hatású volt, de szakmai szempontból téves utakra vitt az az ötlete, hogy az ingatlantörténeti elképzeléseket térképmellékleteken is megjelentessék. A térképeken ugyanis a középkori ingatlanokat az újkori telekrendbe illesztve ábrázolták, jóval határozottabban állást foglalva az azonosítások kényes kérdésében, mint magában a szövegben. Ezzel kissé a 18. század helyrajzi íróinak téves módszere elevenedett fel, amely a jelen adottságai közé vetítette vissza a múltat. Nem szabad persze elfelednünk, hogy Pataki művének megírása idején a város régészeti és műemléki kutatása még nem indult meg. Azonban a mű megjelenése idején, a háborús pusztítás után már kiterjedt mértékben folyt ez a kutatás, amely Pataki munkáját hosszú időn át kritika nélkül használta fel. Sajnos a legtöbb esetben csak térképeire néztek és szövegét kevéssé olvasták, pedig bevezető soraiban a szerző maga figyelmeztetett rekonstrukciója esetlegességeire. Egyébként Pataki művének megírása idején a város történetének kutatása több irányból is újabb ösztönzést kapott. Egyrészt az 1940-es években Mályusz Elemér egyetemi tanár vezetésével megkezdődött az okleveles anyagnak az eddigieknél szélesebb körű összegyűjtése, amelyet később Gerevich László irányításával folytattak. A cél a Budapest Története hiányzó középkori kötetének összeállítása volt. Másrészt az 1944-1945-ös ostrom pusztításai után lehetővé vált a Vámegyed házainak műemléki és régészeti kutatása, amely más jellegű, de alapvetően új ismeretekhez juttatta a történettudományt. 45 A várostörténet-írásnak ebben a megpezsdülő korszakában a szakma kiváló művelőinek érdeklődése fordult Buda felé, amelynek köszönhetően számos helyrajzi vonatkozású tanulmány született. 46 A leghangosabb szakmai vitát is helyrajzi kérdés váltotta ki, Zolnay Lászlónak az Árpádkori királyi szálláshelyről kifejtett véleménye néha szenvedélyes és a túlzásoktól és elfogultságtól sem mentes tanulmányok megírására ösztönözték a kutatókat, amennyiben hajlandók voltak 41 GÁRDONYI 1936. Adatainak javítása illetve apológiája: GÁRDONYI 1943. 42 GÁRDONYI 1945. 43 PATAKI 1942. 44 PATAKI 1950. 241-299. A tanulmány kiadatlan első része: 1. A budai helytörténetírás múltja. 2. A budavári fensík. 3. Tájékozódás a középkori Buda városában kapuk és templomok szerint. 4. Középkori utca-elnevezések és telekmeghatározások. (Kézirat a BTM Könyvtárában) 45 A műemléki kutatások monografikus összefoglalását az 1950-es években végezték el: GEREVICH 1950; Bp. Műemlékei I, majd Gerevich közölt néhány összefoglaló jellegű müvet: GEREVICH 1971; GEREVICH 1973. A későbbiekre nézve ld. Czagány István sok részletében vitatható kandidátusi értekezését: CZAGÁNY 1983. A régészeti kutatások összefoglalását csak az Árpád-korra végezték el és jóval később: MAGYAR 1991a. 46 Ld. Fügedi Erik, Györffy György, Jankovich Miklós, Mályusz Elemér, Kubinyi András, Kumorovitz L. Bernát, Szűcs Jenő itt most nem részletezett, de az irodalomjegyzékben felsorolt és alább sokat idézett tanulmányait.
